Gondolhatnád, hogy a vállalkozásod, befektetésed pénze automatikusan a tiéd. Azonban ha magánjellegűen kezeled a bevételeid és rosszul árazod be a szolgáltatásod, terméked, komoly adózási gondokkal szembesülhetsz. Hogyan függ mindez össze, és miként kerülheted el a váratlan adóproblémákat? Segítünk megtalálni a válaszokat.
Gyakori probléma, hogy a cégvezetők a cég pénzét magánjelleggel kezelik. Ez elsősorban a kisebb cégek problémája, de nem jelenti azt, hogy nagyobb vállalkozásokat nem érinthet váratlanul az ebből eredő gond. Ugyanis sok esetben okozhat kellemetlen perceket, ha a vállalkozás pénze a cégvezető zsebébe vándorol.
A másik hasonló hiba, ha rosszul árazod be a szolgáltatásod vagy terméked: hogy mit is értünk nem megfelelő árazáson, és hogyan küszöbölheted ki ezeket a problémákat?
Már mutatjuk is!
Miért nem az enyém a cégem pénze?
Elsőként is tisztázzuk azt, amelyet sok cégvezető rosszul kezel: a cég pénze nem magánjellegű pénz.
Sok helyen tapasztalható, hogy egy cégvezető a céges kártyával, a cég pénzéből vásárol, mondván, az az ő megkeresett pénze. Eddig nincs is semmi baj, hiszen valóban az ő cégéről van szó: a probléma az adózásnál jelentkezik. Ugyanis ezekkel az elköltött összegekkel nem számol el a cég felé. Ez pedig később, egy NAV-os vizsgálat során érdekes meglepetésekre derülhet fény.
Ha a NAV azt látja, hogy jelentős adókülönbözet vagy adóhiány áll fenn, nemcsak adóbírság, hanem késedelmi pótlék is kiszabható.
Ha pedig a hatóság úgy találja, hogy a céges bankszámlát magánszemély használta, és nem számolt el vele a cég felé, sokkal alaposabb ellenőrzésre számíthat, és korábbi bevallásokat is ellenőrizhetnek.
Ezért rendkívül fontos, hogy képben legyél a saját és céges pénzügyeidet illetően, valamint, hogy tisztában legyél a problémával. Ugyanis ezekkel a költésekkel nem csak a céged, hanem úgymond a saját ellenséged is vagy.
Miért is lehet ez probléma?
Maga a probléma természetesen többrétű, így vegyük sorra, mikre számíthat az, aki saját pénzeként kezeli a cége bevételeit:
- Egyrészt tehát, amire ilyen esetben számíthatsz, az az alapos adóellenőrzés. A NAV ugyanis visszamenőleg ellenőrizheti a céges és saját bevallásokat, ha extra költéseket észlel.
- Másrészt büntetésre, extra adóterhekre is készülhetsz, hiszen ha nem számolsz el ezekkel a költésekkel, a hatóság olyan összegként fogja ezeket értelmezni, melyek után nem történt adózás.
- Harmadrészt, ha a hatóság egyéb jövedelemként könyveli el az el nem számolt összeget, akkor megadóztatja azt. Tehát extra adóterhekre számíthatsz.
- Végül pedig, ami szintén komoly terhet róhat rád, az a bizonyítás. Ugyanis ha a cég nem tudja bizonyítani, márpedig nem tudja, hiszen nem számoltál el vele, hogy a költést visszafizetted-e a cég részére, akkor neked magánszemélyként kell bizonyítani mindezt.
Tehát a nem elszámolt összeget magánjövedelemként fogja kezelni a NAV, ezután pedig köteles lennél adózni. Emellett az ellenőrzés során még a terhet is neked kell tisztáznod az adóhiányt.
Tehát röviden gondold át kétszer is, mielőtt elszámolás nélkül költenél a céges jövedelmekből, ugyanis sokkal több kellemetlen pillanat várhat az út végén.
Hogyan kapcsolódik mindehhez az árképzés? Ha a termék vagy szolgáltatás után nem számítod bele az adóvonzatot, szintén érhetnek váratlan meglepetések.
Árazás: hogyan csináljam okosan?
Elsőként is fontos, hogy tisztában legyél azzal: mikor érdemes bennhagyni a cég pénzét és mikor érdemes kivenni azt.
Ehhez nagyon fontos, hogy tisztában legyél a megfelelő árképzéssel, és figyelembe vedd az adóterheket is. Hiszen cégvezetőként nehéz ennyi mindent észben tartani. Persze egy jó könyvelő segíthet abban, hogy tisztában legyél a főbb csapásvonalakkal, és megfelelően árazd be a szolgáltatásaid. A vezetői számvitel segíthet abban, hogy felkészülhess. Ugyanis ha tisztában vagy ezekkel, a fenti hibát is gond nélkül elkerülheted.
Az árképzés módszerei
Az árképzéshez ismerni kell a tökéletes módszert is. Ennek több fajtája is van, de a fő csapásnyomot a költség alapú árképzés és a piaci alapú árképzés adja.
Több árképzési módszer is van: ezeket pedig a vállalati kiadások és a piac többi szereplője hívja életre. Ennek függvényében pedig könnyebben tudod kiszámítani a várható nyereséget is. Az elvek ismerete tehát nem kis mértékben könnyítheti meg a dolgod.
Haszonkulcs
A haszonkulcs elve azt jelenti, hogy a termék/szolgáltatás költségeire rákerül egy árrés, amely az önköltség feletti rész. Azonban figyelni kell, hiszen ha túl nagy árréssel dolgozunk, az árak magasak lehetnek, és nem tudsz versenybe szállni az alacsonyabb árak mellett. Ezzel az elvvel könnyebben meg tudod majd határozni a költségeidet.
Tervezett hozam
Ebben az esetben úgy határozod meg az árat, hogy a beruházott tőkéd a célul kitűzött hozamot adja. Ezt az elvet általában termékfejlesztés során alkalmazzák, különösen ha az új terméknek meghatározott időn belül “teljesítenie kell”.
Elismert érték
Ebben az esetben voltaképp a fogyasztó határozza meg az árat: tehát annyiba fog kerülni a termék vagy szolgáltatás, amennyit a fogyasztó adna érte. Ennél az elvnél komoly hangsúly nehezedik a marketingre.
Igazodó árképzés
Az igazodó árképzés elve nagy hangsúlyt fektet a versenytársakra: az ő áraikat veszi alapul az árképzéshez. Ez lehet több, kevesebb vagy ugyanakkora összeg.
Ajánlati ár
Az ajánlati ár versenyközpontú, azaz azt jelenti, hogy nincs a piacon kialakult ár. Így a szereplőknek úgy kell meghatározni az árat, hogy a többi ajánlat alá menjen, de ebben az esetben semmiképp sem mehet a költségei alá.
Ne feledkezz meg az adóterhekről sem!
Rengeteg megoldás van tehát az árképzésre, de ettől nem feltétlenül lesz egyszerűbb a folyamat. Ha megvan a megfelelő árképzés, még mindig nem dőlhetsz hátra.
Sok cégvezető az árazásnál nem veszi figyelembe az adóterheket, később pedig meglepődve tapasztalja, hogy nem megfelelő árakon dolgozott, és nem jön a siker.
A másik hasonló probléma, hogy ha a cégvezető nem veszi ki a cégéből a pénzt, hiszen akkor le kell azt adóznia. Ezért inkább benthagyják, hogy kamatozzon. A valóság azonban az, hogy így a végén még többet kell adózni utána, ezért ez sem lehet jó megoldás.
Segít az átgondolt adóstratégia!
Szerencsére mindenhez van megfelelő segítség, így az árazás és adóterhek problémájára is: ez pedig a jól átgondolt adóstratégia.
A költséghatékony működéshez, a megfelelő árak kiszámításához és az adózási forma kiválasztásához és annak kihasználásához is szükséges a jól átgondolt stratégia.
Ennek összeállítása persze nem egyszerű feladat, és érdemes szakemberre bízni a folyamatot: fordulj hozzánk bizalommal, hogy közösen elkészíthessük azt az adóstratégiát, amellyel nem csak a fenti problémákat kerülheted el, de spórolhatsz is a cégednek.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
Az áfafizetés a legtöbb cég számára felér egy foghúzással, pedig a magas áfa jó jel is lehet. Hogyan működik az áfa megfizetése és mikre érdemes odafigyelni?
Az általános forgalmi adó, azaz az ÁFA egy nehezen kikerülhető és fontos része a mindennapjaink pénzügyének. Habár a legtöbb vállalkozó problémaforrásként tekint rá, bőven akadnak pozitív hozadékai is.
Sok cégvezető érzi azt, hogy a bevételei nagy része áfa formájában szépen kicsorog a kezei közül. Ha azonban kicsit más aspektusból szemléljük a témát, hamar rájövünk, hogy a magas áfa megfizetése a fejlődésünket is szolgálja.
Ehhez persze tisztában kell lenned azzal, mi is pontosan az áfa, mit kell róla tudni illetve mikre kell odafigyelned a kifizetése kapcsán.
Mi is az áfa?
Elsősorban fontosnak tartjuk tisztázni, mit is értünk pontosan áfa alatt. Ehhez nézzük meg, hogy az általános forgalmi adó hogyan épül fel.
Az ÁFA – ahogyan a neve is mutatja – általános forgalmi adó, ami azt jelenti, hogy
- általános: vagyis mindenkit érint, minden piaci szereplőnél megjelenik, legyen az, kistermelő, nagykereskedés, kiskereskedés vagy maga a végfogyasztó (ha csak ezt a láncot nézzük, az áfát háromszor is felszámolják és megfizetik),
- forgalmi: vagyis értékesítéshez kötött: ahol az áru, szolgáltatás tulajdonost vált, az ezzel járó folyamatot terheli,
- adó: vagyis kötelező, a költségvetésnek (NAV-nak) joga van kivetni, beszedni, vállalkozóként be kell vallani és be is kell fizetni – illetve bizonyos esetekben vissza is igényelhető.
Az adózás esetében a legfontosabb szempontok, hogy igazságosan, alacsony adminisztrációs költséggel, a vállalkozások és magánszemélyek megtartásának megváltoztatására odafigyelve szabják ki az adózó személyekre. Ez annyit jelent, hogy az általános adózás kapcsán ne forduljanak meg teljesen a termelési viszonyok és kiegyenlítettek legyenek az erőforrások. Ezért az áfa lényege, hogy változatlanul működtesse a termelési viszonyokat.
Emiatt az alacsony torzítás miatt az áfa fizetése előnyösnek mondható, hiszen a gazdaság folyamatainak fontos része, ezért kialakított egy olyan rendszert, amely mindenki számára kiszámítható. Gazdasági szempontból kedvező hatású és olcsó adónemnek mondható és az állam számára fontos bevételi forrás, még akkor is, ha nem mindig méltányos.
A méltányosságon azonban nem tudunk sokat változtatni: az áfafizetés ígyis úgyis az életünk része lesz, a kérdés inkább az, mennyi energiát ölünk abba, hogy ezen rágódjunk.
Az áfa típusai, mértéke
Mivel az adó mértéke változó, így az sem állandó, kinek, miért mi után és hogyan kell áfát fizetni. Ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, nézzük végig az áfa típusait.
- Adómentesség, azaz a 0%-os áfa: ennek a típusnak a lényege, hogy a számlákon nem jelenik meg az áfa költsége, az adó ettől még megfizetendő. Hátránya, hogy nem igényelhető vissza az áfa.
- 5%-os áfa: egyes termékek és szolgáltatások 5%-os áfával működnek.
- 18%-os áfa: ugyanez igaz a 18%-os áfára is. A törvényben, adott termékek és szolgáltatások ez alá esnek.
- 27%-os áfa: az áfa általános értéke, a legtöbb esetben e szerint működik az adózás, kivéve a fent említettek esetében, illetve ha törvényileg másképp döntenek.
Magánszemélyként az áfa megfizetése a termékek és szolgáltatások árában érzékelhető. Vállalkozásként azonban az áfát be kell vallani, és amennyiben bejelentkeztél az áfa hatálya alá, vissza is igényelheted azt.
Ha az áfa alá tartozik a vállalkozás, akkor meghatározott időszakonként bevallás és megfizetés szükséges, a visszaigénylés pedig árbevételhez kötött. Ha eléred az adott árbevételt (2021-ben 12 millió forint), kötelező felszámítani az áfát.
A visszaigénylésről: ha kevesebb a bevétel, mint az elszámolható áfás költség, akkor visszaigényelhető áfa keletkezik. Azonban az adótörvények alapján csak azt a költséget számolhatod el, amely közvetlen a vállalkozási tevékenységnek megfelelően keletkezett. Vannak olyan költségek is, amelyeket csak részben igényelhetsz vissza: erről bővebb tájékoztatást tud adni egy jó könyvelő.
Vannak azonban olyan költségek, jellemzően a munkabérek és a járulékok, amelyek nem visszaigényelhetők. Fontos azonban megjegyezni, hogy a munkavállalók motiválása, akár bérben, akár más juttatásokban, a cég egyik legfontosabb feladata. Sok vállalkozó gondolja úgy, hogy a járulékok kifizetése egy komoly anyagi teher a cégnek, azonban a kellőképp motivált munkavállaló a cég érdekeinek is jót tesz. Nem érdemes sok energiát fektetni a járulékok miatti idegeskedésbe: helyette teremts olyan munkakörnyezetet a dolgozóknak, amelyben szívesen végzik a munkájukat.
Persze azt is tartsd szem előtt, hogy az adott tevékenység esetén nagyon fontos a megfelelő mértékű áfakulcs alkalmazása, ugyanis komoly büntetéseket szabhat ki a NAV ellenkező esetben.
Mikor kell áfát fizetnünk?
Röviden összefoglalva: köteles vagy áfát fizetni. A magyar adórendszerben a hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie az áfát. Mivel ez a költség a hozzáadott, és nem a teljes érték után fizetendő, az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül.
Az áfa tehát indirekt adó, mivel nem az egyenlíti ki az állam felé, akitől a forrásösszeg származik. A kettős adóztatás elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni, vagy pedig az adóvisszatérítés eszközét alkalmazzák.
Az EU-ban a magyar áfa mértéke (27%) a legmagasabb.
Mikor okozhat problémát az áfa? (És miért közelítik meg sokan rossz oldalról?)
A legtöbb vállalkozás problémaként éli meg az áfa befizetését. Vannak bizonyos helyzetek, amikor gondot is okozhat az áfa, azonban ha van egy felkészült rendszered, nem érhet váratlan meglepetés. Arról nem is beszélve, hogy üzleti és fejlődési szempontból sem érdemes ezen rágódni.
Az időpontok problémája
A legnagyobb gondot általában az okozza, hogy nem megfelelőek az időpontok.
Fontos ugyanis, hogy az áfa-kötelezettség nem a számla ellenértékének, a számlára beérkezett időpontban és nem is a kiállítás időpontjában keletkezik.
Az áfa-kötelezettség a teljesítés időpontjában jön létre.
Tehát hiába nem küldted még el a számlát, ha a teljesítés bekövetkezett, az adott termék vagy szolgáltatás tulajdonost cserélt, a kötelezettség fennáll. Mindig arra a hónapra vonatkozóan kell bevallani az áfát, amikor az a számlán lévő teljesítési időpontra esett.
Ha például július 31-én megtörtént a teljesítés, de a számla augusztus 1-jén került kiállításra, az áfát az ügylet időpontjára, azaz július hónapra kell bevallani.
Jól jön, ha van egy átlátható rendszer, amelyben követed az adókötelezettség időpontjait, hogy a későbbiekben ne érjen váratlan fordulat.
A megfelelő adóstratégia segíthet abban, hogy elfelejtsd az áfa problémáját. Sokkal jobb előre gondolkodni, és elkerülni a fennakadásokat, mint a folyamatosan felbukkanó akadályokat áthidalni.
Hogyan alakítsuk ki az áfa rendszerét?
A fenti probléma elkerülésére kialakíthatsz egy rendszert, amely segít az áfa kezelésében. Ehhez figyelembe kell vennünk a teljesítés, a számla kiállítás, illetve a fizetés időpontját.
Az alábbiakat teheted:
- Beépíted az ajánlatba: ha a feltételek megjelennek az ajánlatban, az ügyfél tájékoztatása és dokumentáció is megtörtént.
- Szerződéskötés: ugyanez igaz a szerződésre is, azonban ha nincs konkrét szerződés, az ajánlat jelenti azt.
- Alszámla: ha nyitsz egy alszámlát a vállalkozói mellett, a bejövő adó teljesen külön gyűjthető, így nem kevered majd össze a cég pénzével. Ez a NAV felé is remek ellenőrzés.
- Visszaigénylés: az alszámla nyitása a visszaigénylést is megkönnyíti. Hiszen ide érkeznek be az adók, de a visszaigénylések is, így a bevallás után ami a számlán marad, az már a vállalkozás pénze.
Emellett szerencsés, ha az alábbiakat is vezeted egy táblázatba:
- a számla sorszáma,
- a számla kiállítója,
- a számla szerinti teljesítés időpontja,
- a számla nettó értéke,
- a számlában szereplő ÁFA-kulcs,
- a számla ÁFA-tartalma,
- a számla bruttó összege,
- összegzés az oszlopok alatt.
Így szinte biztosra mehetsz.
Hogyan legyen jó az áfa?
Arról már írtunk fentebb, hogy mikor tekinthető közgazdaságilag megfelelőnek az áfa. De hogyan tudod a vállalkozás számára is megfelelővé tenni?
- Alakíts ki egy rendszert: a fenti mellett legyen egy rendszered az adó finanszírozására is.
- Hozz létre szabályokat, és tartsd be a kialakított rendszert: mindenhol alkalmazd, a szerződéstől az ajánlaton át a számláig.
- Vezess nyilvántartást: a fenti táblázattal segíthetsz magadnak annyiban, hogy mindig képben legyél az aktualitásokat illetően.
- Egyeztess a könyvelővel: bármilyen változtatást szeretnél, először konzultálj a szakemberrel.
- Ne ölj értékes energiát az áfa kérdéskörébe: nem győzzük hangsúlyozni, hogy milyen káros ezen rágódni. Koncentrálj a céged fejlődésére az adóterhek helyett.
A sok áfa fizetése jó jel is lehet
Ehhez a ponthoz érve mi is sokszor szembesülünk azzal, milyen sokan tartanak a magas áfa megfizetésétől. Fontos azonban látnod, hogy az adózás “terhe” alól nem nagyon szabadulhatsz: érdemes ezeket az energiákat más területekbe fektetni.
Egy ütős stratégia, egy jól megírt üzleti terv és a dolgozók motiválása sokkal előremutatóbb hozzáállás, mint azon bosszankodni, és azon tűnődni, hogy miért és hogyan lehetne kisebb az áfateher. Az általános forgalmi adót ugyanis ígyis úgyis kivetik a cégekre, és magánemberként is szembesülnünk kell a megfizetésével.
Ne állj a magas áfa miatt a bevételnövekedés útjába: vezess rendszereket, egyeztess a könyvelővel, és ha bármi segítségre lenne szükség, keress minket bátran!
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
Mivel az adózási törvények állandóan változnak, nehéz figyelemmel követni, mit meddig tároljunk. Az iratok megőrzési ideje, illetve a számlák tárolása gyakran felmerülő kérdések. Meddig és hogyan kell tárolni az iratokat? Miért kell megőrizni őket? Mi a teendő az e-számlákkal?
Nem egyszerű figyelemmel követni a meglévő és megőrzendő iratokat. A folyamatosan változó törvények és szabályok általában csak összezavarják a vállalkozót. Pedig az iratok és számlák megőrzése fontos dolog. Tegyünk kicsit rendet ebben a káoszban, és vegyük sorra, mit és hogyan tároljunk.
Miért kell megőrizni az iratokat?
Röviden: az elévülés általános szabálya, és az iratmegőrzési kötelezettség miatt.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerint az adó megállapításához való jog elévüléséig a vállalkozó köteles megőrizni az adókötelezettség meghatározásához szükséges bizonylatokat, így a számlákat is.
Fontos, hogy tudjuk, pontosan mit is kell megőrizni. A jogszabályban meghatározott bizonylat, nyilvántartás, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül.
Mennyi ideig kell megőrizni az iratokat?
Más és más szabályokra kell odafigyelnünk. Van, amit 5, van, amit 8 évig kell tárolnunk, de arra is van példa, amit ennél sokkal tovább. Az egyes iratok elévülésére tehát nem ugyanaz a szabály vonatkozik, ezért a legjobb, ha fejben tartjuk, melyikre milyen megőrzési idő vonatkozik.
Az is segíthet, ha ezeket átbeszéljük a könyvelővel, és alaposan elhatároljuk az egyes irattípusokat.
Alapvetően az Art. általános iratmegőrzési határidőként az adó megállapításához való jog elévülését határozza meg.
Megőrzési kötelezettség számviteli bizonylatoknál
A számlák megőrzése egy külön fejezet a vállalkozó életében. A cégeknek ugyanis kötelességük az éves beszámolót és a könyvelés alapbizonylatait legalább 8 évig olvasható formában elrakni.
Igaz ez a főkönyvi kartonokra, részletező nyilvántartásokra, az üzleti évről készített beszámolókra, az üzleti jelentésekre, valamint az azokat alátámasztó leltárokra, értékelésekre, valamint a naplófőkönyvre, és más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartásokra is.
Azonban az üzleti évről készült beszámoló és az ehhez tartozó főkönyvi kivonatot, leltárt és értékelést már 10 évig kell tárolnunk.
Ha az adózás átalakul, például kivára váltunk, ugyanúgy fennáll az iratok megőrzésének kötelezettsége.
Munkáltatói iratok – avagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt év
Korábban a munkaviszony fennállása alatt, illetve annak megszűnésével kapcsolatosan keletkezett dokumentumoknál a megőrzési idő 50-60 év volt.
Azonban a 2018. december 23-ától hatályos a nyugdíjtörvény 99/A. § új rendelkezése alapján, a bér és a munkaügyi iratok kötelező megőrzési ideje az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt év.
Kereskedelmet érintő iratok megőrzési ideje
Ne felejtsük el a kereskedelemmel kapcsolatos törvényeket sem. Ugyanis az ehhez tartozó törvény előírja, hogy amíg az árut nem adta el a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, addig rendelkeznie kell az áru eredetét igazoló eredeti bizonylattal.
Tehát, ha akár a számviteli törvény alapján már megválhatnánk az iratoktól, a kereskedelmi törvényt is figyelembe kell vennünk, hiszen elképzelhető, hogy így még tovább kell tárolni a kérdéses papírokat.
Hol kell tárolnunk a számlákat és az iratokat?
A számlák és iratok tárolására is vonatkoznak szabályok.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a cégnek az iratokat az adóhatósághoz bejelentett helyen kell tárolnia. Ezeket az iratokat tárolhatjuk máshol, azonban kritérium, hogy a NAV felhívása esetén a számlákat 3 munkanapon kötelesek vagyunk bemutatni.
Ha tehát nem a székhelyen tároljuk az iratokat, be kell jelentenünk a tárolás helyét a NAV felé.
Milyen megőrzési idő vonatkozik a bér- és munkaügyi papírokra?
A bér- és munkaügyi papírok tárolása megér egy külön fejezetet, hiszen a vállalatok számára ez nem lehet egyértelmű. A nyilvántartások és a nyugdíj miatt különösen lényeges ez.
Ezeket tehát nem selejtezhetjük: a nyugdíj kiszámításához vagy a szolgálati idő megállapításához szükség lehet rájuk.
Milyen formában őrizzük meg a számlákat?
A papír alapú számlákat természetesen papír formátumban kell tárolnunk a megőrzési idő végéig. Más vonatkozik természetesen az elektronikus számlákra.
Mi a megoldás az e-bizonylatok kapcsán?
Az e-számlákat természetesen elektronikusan kell tárolni. Mivel egyre inkább ez az elterjedt, ezért érdemes végigvenni, mi vonatkozik ezekre.
Az időbélyeggel ellátott számlákat elektronikus formában tároljuk, de mindenképp figyeljünk arra, hogy ellenőrzés során a kinyomtatott verzió nem helyettesítheti az eredetit.
Kérhetjük a könyvelő segítségét?
Természetesen a könyvelőnél is tárolhatjuk a megőrzendő iratokat, számlákat. Azonban a legtöbb esetben az adózó köteles tárolni a papírokat, ezért erre mindenképp figyeljünk oda.
Ha pedig bármilyen könyvelési tanácsra lenne szükség, akár az iratok tárolása kapcsán, keressen minket és segítünk!
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
A céges ingatlan vásárlásánál van néhány fontos szempont, amit szem előtt kell tartani. Mikor érdemes befektetni, és mik lehetnek a buktatók? Segítünk kiigazodni a céges ingatlanok világában.
A legtöbb vállalkozó életében felmerül előbb utóbb a céges ingatlan vásárlása. Bérelni vagy venni éri meg inkább? Erre a kérdésre az egyéni preferenciák mellett a cég státusza is választ adhat. Ugyanis a lakóingatlan irodaként való megvásárlása adóvonzattal jár, valamint illeték megfizetésére is kötelez. Emellett néhány buktatóval is tisztában kell lennünk ahhoz, hogy jól jöjjünk ki az ügyletből.
Céges ingatlan: béreljük vagy vásároljuk meg?
A vásárlás előtt gyakran felmerül, hogy melyik megoldás éri meg jobban: a bérlés vagy maga az ingatlanvásárlás. A jelenlegi ingatlanárak mellett mindenképp érdemes alaposan megfontolni, melyikbe érdemes belevágni.
Hiszen az üzleti célú ingatlanok ára is felfelé ível, és a cég nyereségessége, a haszon kiszámítása segíthet a döntésben.
Mit kell eldöntenünk elsősorban ahhoz, hogy lássuk: béreljünk vagy vásároljunk inkább?
- célok: a vállalat rövid és hosszú távú céljai befolyásolhatják a döntést. Ha például bővülés a cél, és nagy a nyereség, érdemes lehet befektetni. Amennyiben az ingatlan a piaci ár alatt vehető meg, szintén jó döntést hozhatunk. Ugyanez igaz arra is, ha például nagyon jó helyen van az ingatlan, kedvező az infrastruktúra, vagy egy gyorsan fejlődő városrészen vásárolnánk.
- ingatlan ára: természetesen csak akkor érdemes belevágni, ha nem csak kedvező az ingatlan vételára, de még bele is fér a budgetbe. Erről érdemes konzultálni a könyvelővel, hiszen a legtöbb esetben ő átlátja a lehetőségeket.
- megtérülés: ha az ingatlan jó befektetésnek tűnik, szintén érdemes elgondolkodni a vásárláson.
- rugalmasság vagy biztonság: míg a bérlés a rugalmas lehetőségeket nyújtja, addig a vásárlás a biztonságot. A bérlés esetén könnyebben mozdulhatunk, a vásárlás mellett pedig a kiszámíthatóság szól.
- bérleti díj kontra hitel: tegyük mérlegre, hogy a hitelre vásárolt ingatlan törlesztője és a bérleti díj mekkora különbséget mutat. Ez szintén egy döntő érv lehet.
Mire figyeljünk céges ingatlan vásárlásánál?
Természetesen vannak fontos részei a céges ingatlanvásárlásnak, amire oda kell figyelni. Az üzleti céllal vásárolt ingatlan eltér a lakáscéllal vásárolttól. Hiszen ha a cégé az iroda, akkor az erre vonatkozó költségek és az amortizáció is elszámolható.
Illeték
Azzal nem árulunk el újdonságot, hogy az ingatlan vásárlása illetékköteles. Ez a törvény alapján a céges vásárlásokra is igaz, azonban vannak bizonyos kiaknázható lehetőségek, amikkel érdemes élni. Ilyen például a kapcsolt vállalkozások közötti cég-átruházás, ez ugyanis nem illetékköteles. A megfelelő tulajdoni arányok kialakításával az illetékfizetés csak 75%-nyi részesedésszerzéskor válik kötelezővé, tehát a két vevő 50-50%-os tulajdonrész vásárlása során nem, így a társasági elosztás lehetőséget ad az illeték megfizetésének elkerülésére.
Áfa
Az egyik legfontosabb pont az áfa kérdésköre, ugyanis itt több mindenre is figyelni kell. Ebben az esetben két fontos pont is van, amit el kell dönteni:
- magánszemélyként vásároljunk,
- társaságként vásároljunk.
A kettő adóvonzata ugyanis eltér egymástól. Ha magánszemélyként vásárolunk, teljes adóteher mellett kötünk üzletet.
Ha azonban társaságként, az áfa jelentős része visszaigényelhető. Ennek feltételei, hogy az eladó és a vevő is áfa-körbe bejegyzett társaság legyen, a vevő bérbeadással összefüggésben áfa-levonásra jogosult, az ingatlant magánszemélynek bérbeadva áfa-s számlát állít ki. Ha az ingatlan megvásárlása ilyen feltételek mellett jön létre, a vételár áfa-terhe időben megosztottan jelentkezik.
Magánszemélyként csak olyan forrásból vásárolhatunk ingatlant, amely után a járulékok és az adók is kifizetésre kerültek. Ezzel szemben vállalkozásként akár a házipénztárban bent lévő források is szolgálhatnak fedezetül. Ha azonban a vásárlást bevételből, költségként finanszíroznánk, ennek elszámolása csak áfával terhelt vásárláskor lehetséges, amit csak akkor érdemes nyélbe ütni, ha a megvásárolni kívánt ingatlan is cégtulajdonban van.
Ha ez a lehetőség áll fenn, a későbbi értékesítéskor nem SZJA szerint kell adóznunk, hiszen a társaságok a társasági adó hatálya alá tartoznak, és eszerint adóznak. Érdemes ebben az esetben is a könyvelőre támaszkodni, aki eligazít az útvesztőkben.
Áfalevonás: mely esetekben érvényesíthetjük?
Az ingatlanvásárlást követő áfalevonásra nagyon oda kell figyelni. Itt az alábbi lehetőségek állnak fenn:
- adóalanytól vásárolt ingatlan,
- új ingatlan vásárlása,
- használt ingatlan esetén pedig olyan adóalannyal kötni szerződést, aki adókötelessé tette az ingatlan értékesítését.
Összességében elmondható, hogy az ingatlanok értékesítése adómentes, kivéve ha új ingatlanról beszélünk. Új ingatlan alatt azt értjük, ahol még nem történt meg az első jogerős használatbavétel.
Adókötelessé tétel nem újnak minősülő ingatlan esetén
Ha úgy döntünk, adókötessé tesszük a megvásárolt ingatlant, egy speciális szabályra is oda kell figyelnünk.
- Ha az eladó döntött az adókötelesség mellett, akkor az a fordított adózás szabályozása alá fog tartozni az áfa törvény 142 §. alapján.
- Ha cégként vásárolunk cégtől adóköteles ingatlant, akkor adómentes számlát kapunk majd fordított adózás megjegyzéssel. Ez annyit jelent, hogy az ingatlan adózását nekünk kell bevallani, így lehetőségünk lesz arra, hogy a levonható adót érvényesítsük.
Ha áfamentesítésről beszélünk, a nem lakó és a lakó ingatlanok is külön kezelendők.
Előbbi esetében fontos lesz kiemelni az alábbiakat:
- eladásnál adókötelessé tesszük-e az ingatlant: fontos eldöntenünk az adókötelessé tételt ebben az esetben, hiszen ha úgy döntünk, adókötelességet vállalunk, az adó eladáskor szintén levonható.
- telephelyként tüntetjük-e fel: az adó levonásra kerülhet.
- bérbeadási célból vásároljuk-e az ingatlant: ebben az esetben lehetőséget kapunk arra, hogy megválasszuk az adózási módot, ugyanis a bérbeadás adómentesnek minősül, de ebben az esetben is adókötelessé tehetjük.
Lakóingatlan esetében minden ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás tételes adólevonási korlátozás alá esik. Ezt a korlátozást feloldja, ha értékesíteni vagy bérbeadási célból vásároltunk, és adókötelessé tételt választunk ezekre a szolgáltatásokra.
Céges ingatlanvásárlás: mik lehetnek a buktatók?
Mint minden ügyletnél, a cégként vásárolt ingatlanok esetében is vannak buktatók. Van, amiket mindenképp szem előtt kell tartanunk, ezek az alábbiak:
- termelő cégként vásárolt ingatlan: amennyiben azért hozunk létre egy céget, hogy megvásároljunk egy ingatlant, akkor hasonló a helyzet, mintha magánszemélyként vásárolnánk. Ezzel szemben, ha a termelő cég vesz ingatlant, akkor kockázatot jelenthet, hogy csődbe megy a vállalkozás, és búcsút inthetünk a lakásnak. Ebben az esetben az sem jó megoldás, ha a termelő cég kölcsönöz az új céget azért, hogy az ingatlant vegyen. Csőd esetén ugyanis az új vállalkozástól is elköszönhetünk. Összességében az a legjobb, ha termelő cég veszi meg az ingatlan. Ebben az esetben majd a tulajdonosnak a termelő tevékenységet kell leválasztania az ingatlantulajdonos cégről és átvinni egy új cégbe.
- örökletesség figyelembevétele: az üzletrész, így tehát a vállalkozás öröklése illetékmentes, ez pedig az ingatlanokra is érvényes. Ha kicsit előre gondolkodunk, érdemes emiatt nagyobb értékű ingatlant vásárolni.
Természetesen ezekben a kérdésekben könyvelő tud segíteni, illetve abban is, hogy megéri-e az adott cégnek ingatlant vásárolni. Mindenképpen legyünk tisztában a buktatókkal, adózási lehetőségekkel, mielőtt belevágnánk egy ilyen kiadásba.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
Minden vállalkozás célja az, hogy nyereséges legyen. Azonban ahhoz, hogy ezt figyelemmel kövessük, tudnunk kell hogyan számítsunk nyereséget, és mit tehetünk azért, hogy mi befolyásolhatja azt.
Habár a nyereségszámítás bonyolult, mégis fontos része a vállalkozás ügyeinek, ezért mindenképpen érdemes tisztában lenni az alapfogalmakkal és a kiszámításával. Sokszor ugyanis az a tapasztalat, hogy a cégvezetők maguk sem tudják, nyereséges-e a cégük. Azonban ha tisztázzuk, mi is az a haszonkulcs, milyen részei vannak és mi is az a nyereség, valamint annak számítása, máris tisztul a kép.
Mi az a haszonkulcs?
A haszonkulcs kifejezi azt, hogy a bevételekből mekkora összeggel számolhat ténylegesen a vállalkozó. Természetesen ennek kiszámításához azzal is tisztában kell lennünk, milyen költségekkel jár a vevők, ügyfelek kiszolgálása.
Kiszámításához tudnunk kell, hogy a haszonkulcsnak három része van:
- nettó haszonkulcs,
- bruttó haszonkulcs,
- működési haszonkulcs.
Kiszámításuk úgy történik, hogy a nyereséget elosztjuk a bevétellel. Ha a kapott értéket megszorozzuk 100-zal, megkapjuk a haszonkulcs százalékos értékét. Azonban fontos leszögeznünk, hogy mindhárom esetben más értékek alapján számolunk.
Mi az a nettó haszonkulcs?
A cég általános nyereségét mutatja meg. A nettó nyereség azonban több levonást kíván a bevételből, mint a bruttó vagy a működési haszonkulcs.
Kiszámítása: teljes árbevétel – értékesített áruk költsége, működési költségek, adók, kamatok, elsőbbségi részvények, adósságok törlesztése = nettó haszonkulcs.
Mi az a bruttó haszonkulcs?
A bruttó haszonkulcs megmutatja az előállítási költséghez viszonyított nyereséget, így ez alapján a bruttó nyereség alapján kell kiszámítani.
Kifejezi az értékesített áruk költségével csökkentett teljes bevételt. Az így kapott érték magába foglalja a termékek, szolgáltatások költségét, A-Z-ig, azaz az alapanyagtól a munkaerőig.
Mi az a működési haszonkulcs?
A működési haszonkulcsot a kiadások alapján számoljuk, amelyek az alábbiak:
- eladott áru költsége,
- működési kiadások
- amortizáció
- értékcsökkenés
- adminisztrációs költségek
- mindennapi működési költségek.
Amennyiben túl magasak a működési költségek, úgy befolyásolhatják a működési haszonkulcsot is. A működési nyereséget tehát a céges kiadásokkal párhuzamban számoljuk.
Hogyan számítsuk ki a nyereséget?
Ahhoz, hogy tisztában legyünk a nyereséggel, behatóan ismernünk kell a cég pénzügyi helyzetét. Ehhez össze kell adnunk a vállalkozás összes megszerzett összegét, az adott időszakra vetítve.
Ehhez az alábbiak szükségesek:
- költségek kiszámolása,
- költségek levonása,
- veszteség kiszámítása.
Miért számítsunk nyereséget?
A nyereség kiszámítását, és annak az előző évekkel összehasonlítását nagyon fontos elvégezni. Hiszen így látjuk, merre tart a cég, nyereséges, veszteséges, illetve miként fejleszthető. A nyereség kiszámítása segíthet az áruk, szolgáltatások árainak meghatározásában, a munkabérek emelésében, kiszámításában, illetve a következő termelési helyzetekben:
- a következő időszak lehetséges profitjának meghatározásában,
- versenytársakkal való összehasonlító elemzésekben,
- jövőbeli projektek tervezésében,
- a vállalat piaci értékének meghatározásában.
Már ennyiből is látszik, hogy a nyereségszámítás a cég jelenét és jövőjét is befolyásolhatja, ezért nem érdemes elmulasztani azt.
Mi befolyásolja a nyereséget?
A nyereséget számos tényező befolyásolhatja, amelyeket szintén tudnunk kell. A legfontosabb belső tényezők a következők:
- árbevétel;
- értékesítési volumen;
- áruk költsége;
- áruk költsége;
- az áruk eladásának költségei;
- irányítási kiadások.
Vállalkozóként hatásunk van arra, hogy ezek a tényezők megváltozzanak, hiszen mi alakítjuk őket.
A külső tényezőkre azonban nincs ráhatásunk Ezek az alábbiak:
- értékcsökkenési költségek;
- piaci feltételek;
- természeti és éghajlati tényezők (vis maior);
- állami adópolitika.
A külső tényezők folyamatos monitorozása és a belső tényezők alakítása előrelendítheti a jövedelmezőséget is.
Mi a különbség a gazdasági nyereség és a könyvelési nyereség között?
Fontos, hogy különbséget tegyünk a számviteli, azaz könyvelési nyereség és a gazdasági nyereség között.
A könyvelési nyereség az, amit a legtöbben gondolunk akkor, ha meghalljuk a profit szót. Ez általában az összbevéletből levont explicit költséget jelenti.
Ezzel szemben a gazdasági költség egyenlő az összes bevétellel, ebből levonva a teljes gazdasági költséget.
Ezek a jövedelmezőség típusai
A jövedelmezőség típusai segíthetnek a tervezésben. Alapvetően három jövedelmezőségi típust tartunk számon:
- termékek vagy szolgáltatások jövedelmezősége: a projektekből érkező nettó nyereséggel és az ezekre fordított kiadások arányával számolunk.
- a vállalkozás jövedelmezősége: ezt egy működő projekt elemzésére használjuk,
- a vagyon megtérülése: ezt pedig az adott erőforrás megvalósíthatóságát és teljességét mutatja meg. Így könnyebben meghatározhatók az esetleges befektetések mértékei.
Hogyan lehet nyereséges a vállalkozás?
Természetesen azt is érdemes tudni, mikkel tehetünk a nyereségességért. Ezek általánosságban az alábbiak szoktak lenni:
- termékek vagy szolgáltatások minőségének, és azok csomagolásának javítása,
- termékek tulajdonságainak javítása,
- új üzleti terv, marketingterv készítése,
- a költségek csökkentése.
Tehát sokat segíthetünk a nyereség növelésén azzal, ha korszerűsítjük, javítjuk a gépparkot, új megoldásokban, design-ban gondolkodunk. Érdemes nem minden profitot kivenni, hanem visszaforgatni, amit lehetséges, valamint egy jól átgondolt üzleti terv is sokat lendíthet a vállalkozáson.
A jobb termékekkel vagy szolgáltatásokkal több vásárlót, ügyfelet vonzhatunk be, tágíthatjuk a célcsoportokat.
Amennyiben nem érezzük sikeresnek a marketingtervet, gondoljuk át újra, próbáljunk ki új területeket az értékesítés növelésére.
A költségcsökkentés is segíthet a változtatásokban, hiszen sok vállalat esetében vannak olyan extra kiadások, amelyekre voltaképp nem is lenne szükség.
Végül pedig a jövedelmezőség elérésében a megfelelő könyvelés is sokat segíthet, hiszen a jó könyvelő a számok ismeretében tanácsot adhat, megmutathatja, hol érdemes lefaragni, hol pedig növelni a költségeket.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
Egy vállalkozónak számtalan tényezőre kell odafigyelnie. A számos kötelezettség a NAV felé, az adók és a járulékok befizetése komoly tudatosságot igényel. Ehhez a legjobb az, ha a rendelkezésünkre áll egy adónaptár, amely az év minden hónapjában segítségünkre lesz.
A vállalkozás vezetése megannyi feladattal jár. Az egyik ilyen, általában nem szívderítő teendő, a határidők betartása. Az adó és-járulékbefizetés ugyanis mindig szigorú határidőhöz kötött, amely komoly büntetéseket vonhat maga után.
Éppen ezért célszerű egy rendszeresített adónaptárral kalkulálni, amelybe minden fontos dátumot bevezetünk még év elején.
Erre a célra ajánljuk a NAV személyes adónaptárát is, de ha ennél gyorsabb, egyszerűbb válaszra lenne szükség, akkor alább összegyűjtöttük, mikor milyen adózási határidőkkel és kötelezettségekkel számolhat a vállalkozó.
Ha pedig biztosra mennénk, ez a könyvelési csekklista segít abban, hogy minden rendben van-e a cég könyvelésével.
Miért praktikus az adónaptár?
Nem is lehetne szemléletesebben megmutatni az adónaptár jelentőségét ennél a táblázatnál:
| A Magyarországon hatályban lévő adónemek (2020) |
| A forgalmazó és a befektetési alap különadója |
| Általános forgalmi adó |
| Bányajáradék |
| Bevándorlási különadó |
| Biztosítási adó |
| Cégautóadó |
| Ebrendészeti hozzájárulás |
| Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) |
| Élelmiszerlánc-felügyeleti díj |
| Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) |
| Építményadó |
| Erdővédelmi járulék |
| Földvédelmi járulék |
| Gépjárműadó |
| Gyógyszerforgalmazók különadói |
| Háztartási munka regisztrációs díja |
| Helyi iparűzési adó (HIPA) |
| Hulladéklerakási járulék |
| Idegenforgalmi adó |
| Illeték |
| Innovációs járulék |
| Játékadó |
| Jövedéki adó |
| Kamarai hozzájárulás |
| Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) |
| Kisvállalati adó (KIVA) |
| Környezetterhelési díj |
| Környezetvédelmi termékdíj |
| Közművezetékek adója |
| Magánszemélyek kommunális adója |
| Munkaerő-piaci járulék |
| Népegészségügyi termékadó (NETA) |
| Nukleáris hozzájárulás |
| Nyugdíjjárulék |
| Pénzbeni egészségbiztosítási járulék |
| Pénzügyi szervezetek különadója |
| Pénzügyi tranzakciós illeték |
| Regisztrációs adó |
| Rehabilitációs hozzájárulás |
| Reklámadó |
| Reprográfiai és üres hordozó jogdíj |
| Szakképzési hozzájárulás |
| Személyi jövedelemadó (SZJA) |
| Szerencsejáték-felügyeleti díj |
| Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) |
| Táppénz-hozzájárulás |
| Társasági adó (TAO) |
| Távközlési adó |
| Telekadó |
| Települési adó |
| Természetbeni egészségbiztosítási járulék |
| Turizmusfejlesztési hozzájárulás |
| Vám |
| Vízkészletjárulék |
| Kiskereskedelmi adó (május 1-től fizetendő különadó) |
A táblázat megmutatja, milyen adónemek vannak érvényben jelenleg Magyarországon. Ezzel azért is érdemes tisztában lenni, mert a legtöbb esetben egy vállalkozást nem csak 1-2 járulékbefizetés vagy adóvonzat terhel.
Ezt a temérdek határidőt pedig ember legyen a talpán, aki fejben tudja tartani.
Mit tartalmaz az adónaptár?
Az adónaptár sorrendben megmutatja, épp milyen határidős kötelezettséggel kell számolnia a vállalkozónak. Ebbe beletartoznak a bevallások, járulék-és előlegbefizetések, egyéb adózási kötelezettségek. Ennek köszönhetően nem lesz csúszás és sokkal könnyebben lehet követni az év közbeni teendőket.
A NAV adónaptára is remek megoldás, amely teljesen vállalkozásra szabható. Az elkészült naptárat pedig le lehet menteni akár pdf formátumban is, amely később telefonról is megtekinthető lesz.
Milyen dátumokra kell figyelni év közben?
Az alábbi dátumokkal mindenképpen érdemes tisztában lenni vállalkozóként:
1. negyedév
| Január 12. | Bérszámfejtés KATA havi befizetés |
| Január 20. | Havi/negyedéves ÁFA bevallás Havi/negyedéves TAO előleg befizetése Tárgyévet megelőző utolsó negyedéves KIVA előleg bevallás Tárgyévet megelőző utolsó negyedéves innovációs járulékelőleg Tárgyévet megelőző utolsó negyedéves cégautó adóbevallás |
| Február 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Február 22. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
| Február 25. | KATA bevallás Éves ÁFA bevallás Rehabilitációs hj bevallás HIPA előleg csökkentésére vonatkozó nyilatkozat leadása |
| Március 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Március 16. | Iparűzési adó előleg befizetése az első félévre Első féléves gépjárműadó |
| Március 22. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
| Március 31. | Iparkamarai díj befizetése |
2. negyedév
| Április 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Április 20. | Havi/negyedéves ÁFA bevallás Havi/negyedéves TAO előleg Negyedéves innovációs járulékelőleg Negyedéves cégautó adóbevallás Negyedéves KIVA előleg |
| Május 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Május 20. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg Egyéni vállalkozók SZJA bevallása |
| Május 31. | Éves TAO bevallás Iparűzési adó bevallás Innovációs járulék bevallása KIVA bevallás Éves Beszámoló beküldési határideje |
| Június 14. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Június 21. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
3. negyedév
| Július 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Július 20. | Havi/negyedéves ÁFA bevallás Havi/negyedéves TAO előleg Negyedéves innovációs járulékelőleg Negyedéves cégautó adó bevallás Negyedéves KIVA adóelőleg |
| Augusztus 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Augusztus 23. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
| Szeptember 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Szeptember 15. | Második féléves iparűzési adó előleg Féléves gépjárműadó |
| Szeptember 20. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
4. negyedév
| Október 12. | Bérszámfejtés Kata befizetés |
| Október 20. | Havi/negyedéves ÁFA bevallás Havi/negyedéves TAO előleg Negyedéves innovációs járulékelőleg Negyedéves cégautó adó bevallás Negyedéves KIVA adóelőleg |
| November 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| November 22. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
| December 13. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| December 20. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
Éves SZJA bevallás
Az egyik legfontosabb kötelezettség az éves személyi jövedelem adó bevallása.
Két fontos dátum az SZJA-val kapcsolatban:
- május 20. – magánszemélyek bevallása
- február 25. – egyéni vállalkozók bevallása.
Az SZJA-ról szóló ‘53-as bevallással együtt az adót is meg kell fizetni.
Járulékbevallás
A bérjárulékok befizetésének időpontja:
- a tárgyhónapot követő 12. nap.
Ebbe beletartozik a bevallás és a NAV felé utalás is. Az alábbi járulékokra vonatkozik mindez:
- nyugdíjjárulék
- egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék
- személyi jövedelemadó
- szociális hozzájárulási adó
- szakképzési hozzájárulás
- egészségügyi hozzájárulás
A bevallás nyomtatványa: cégeknek ’08, egyéni vállalkozónak ’58.
KATA befizetések
A kisadózók KATA befizetési kötelezettsége:
- minden hónap 12. napjáig.
Bevallásra nincs szükség.
ÁFA-bevallás
Az ÁFA-bevallást a ‘65-ös nyomtatványon kell leadni. Az ehhez szükséges határidők:
- havi gyakoriság esetén tárgyhót követő hó 20. napja
- negyedéves gyakoriság esetén a tárgynegyedévet követő hó 20. napja
- éves gyakoriság esetén az adóévet követő év február 25.
KIVA éves bevallás, adóelőleg fizetése, negyedéves adóelőleg
A KIVA éves bevallása és az adókülönbözet megfizetésének határideje:
- május 31.
A havi adóelőleg fizetésének határideje:
- tárgyhónapot követő hónap 20.
Negyedéves adóelőleg fizetése:
- április 20.
- július 20.
- október 20.
- január 20.
Társasági adó, azaz a TAO bevallása
A TAO éves bevallását és az adókülönbözet megfizetését a ‘29-es nyomtatványon az alábbi határidőig kell megtenni:
- következő év május 31.
Az adóelőleget havonta vagy negyedévente szükséges:
- a tárgyidőszakot követő hó 20. napjáig.
Kereskedelmi és Iparkamarai regisztrációs díj (5.000,- Ft/év)
A befizetési határideje:
- 2021. március 31.
Helyi iparűzési adó befizetése
A társasági adóval egyidőben kell befizetni, azaz:
- május 31-ig.
Az előleg utalásának dátumai:
- szeptember 15.,
- március 15.
Innovációs járulék
Az innovációs járulékhoz tartozó fontos dátumok az alábbiak:
Adóelőleg fizetése:
- negyedévente, az adott hónap 20. napjáig.
Feltöltésre, amennyiben kötelezettek vagyunk:
- december 20-ig.
Éves bevallás benyújtása pedig:
- május 31-ig.
Rehabilitációs hozzájárulás
A ‘01-es bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje:
- negyedévente, minden negyedévet követő hó 20-áig.
Ez az adónem kötelezettség csak azokat a vállalkozásokat érinti, ahol a foglalkoztatottak általános létszáma 25 fő.
Gépjárműadó
A vállalkozás tulajdonában lévő cégautó utáni adó megfizetése:
- negyedévente, a negyedévet követő hó 20. napjáig.
Cégautó utáni adó
Az Önkormányzat felé fizetendő adó határideje:
- minden év március 15-e,
- minden év szeptember 15-e.
Természetesen egy jó könyvelő mindig időben tájékoztatja ügyfeleit a közelgő határidőről, de ha ez mégsem történne meg, javasoljuk a komplex auditot.
Ennek során kiderülhetnek a rejtett hibák, felmérjük az igényeket és a lehetséges megoldásokat. Ebben mi is tudunk segíteni, így ha szükségét érzi, forduljon hozzánk bizalommal!
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
