Blog

Szocho változások 2019: itt a csökkentés, a munkáltatóknak kedveztek

Június 11-én terjesztették az Országgyűlés elé azt a törvénycsomagot, amely a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) mértékének csökkentésére tett többek között javaslatot. A parlament ezt rövid úton el is fogadta, így az adókulcs 2 százlékponttal csökkent már július 1-től, de más, komoly változásokat is láthattunk e téren az év elején.

Január 1-jén egy új, tavaly átalakított és elfogadott Szocho tv. lépett életbe: a 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról elsősorban azzal hozott újat, hogy integrálta az eho-t (avagy egészségügyi hozzájárulást), illetve a kedvezményrendszert is átalakította.

A szocho csökkentésének oka lényegében az, hogy a kormány ezzel is igyekszik olcsóbbá tenni a munkaerő foglalkoztatását, a munkáltatók terheinek csökkentésével növelni a bejelentetten foglalkoztatottak számát.

De mielőtt az év eleji, sokkal alapvetőbb átalakításokra is kitérnénk, lássuk először, hogy mit is jelent pontosan a vállalkozások, munkáltatók számára az évközi, július 1-től hatályba lépő csökkentés, pontosabban azt, hogy milyen téren jelent ez előnyt a jövőben.

Szocho csökkentés júliusban: itt a 17,5%

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közterhei így értelemszerűen csökkennek – ide tartozik a munkabér és a munkabér-jellegű juttatások is, ahogyan a megbízási díjak, az üzletszerű ingó- és ingatlan értékesítések, egyéb jogcímen szerzett jövedelmek többek között.

FONTOS: Csökkenek a közterhek a béren kívüli (pl. a SZÉP-kártyára érkező) és egyes meghatározott juttatások esetében is, ide érthetjük az üzleti ajándékokat, rendezvényeken kiosztott ajándéktárgyakat és így tovább.

A munkáltatói cafeteria juttatás adómentes és adóköteles elemeket természetesen egyaránt tartalmazhat, a változások ezeket aszerint érintik, hogy bruttó vagy nettó alapú keretet állapít-e meg a munkáltató. A fentiek következménye így az, hogy azok a munkáltatók, akik nettó cafeteria keretet alkalmaznak, kedvezőbb helyzetbe kerülnek, míg a bruttó, a közterheket is tartalmazó cafeteria keret megállapítása esetén a munkavállalóknak kedveznek a változások, akik így az év második felében valamivel nagyobb összeget használhatnak fel.

Az osztalék adóterhei szintén csökkentek, de csak azokban az esetekben, amelyekben szocho kötelezettség merül fel – ez pedig akkor történhet meg, ha az SZJA-alap nem éri el a minimálbér 24-szeresét.

A KIVA-sok esetében is érezhető lesz a szocho csökkentésének hatása, de csak jóval később és csak kisebb mértékben: esetükben 1 százalékpontos lesz majd a csökkenés 2020. január 1-től.

Újabb kismértékű változás, hogy ha magánszemélyként nem kifizetőtől szerez olyan jövedelmet, amely az összevont adóalap részét képezi, úgy július 1-től az adóalapot a jövedelem 85%-ában kell megállapítani a korábbi 84%-os szabály helyett.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a mostani évközi csökkentés mellett 2020-tól újabb 2 százalékpontos csökkentés várható.

Így változtak a szocho kedvezmények 2019-ben

Természetesen a csökkenés hatással van a szocho-kedvezmények mértékére is. Idén a kedvezmények mértéke összességében növekedett, a korábbi 100 ezer forint helyett ugyanis ezek most már a minimálbérhez kötődik. (Ez jelenleg bruttó 149 ezer, nettó 99 085 forint, 180 290 forintos teljes munkáltatói havi költséggel.)

A részmunkaidős foglalkoztatás esetén az arányosítás alkalmazására nincsen szükség, több kedvezmény igénybevétele pedig lényegesen egyszerűsödött adminisztratív szempontból.

Néhány kedvezménytípust még a január 1-i új Szocho törvény életbe lépésével kivezettek – ezek a 25 év alatti, illetve 55 év feletti munkavállalók után járó kedvezmények, a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók foglalkoztatása után járó kedvezmény, a részmunkaidős, illetve a Karrier Híd kedvezmények.

Ezen felül amikor szocho kötelezettség nem merül fel, megszűnt a szakképzési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a 3 vagy több gyermekkel rendelkező, munkát vállaló nők, vagy a frissen munkaerőpiacra lépő munkavállalók esetében nincsen szükség a hozzájárulás megfizetésére az első 3, illetve 2 évben.

2019-ben az alábbi kedvezmények adhatóak az új Szocho törvény alapján:

  • Közfoglalkoztatottak után járó kedvezmény. (Ez lényegében nem változott a korábbi szabályozáshoz képest, mértéke legfeljebb a garantált közfoglalkoztatási bér 130 százaléka alapján az adómérték 50%-a lehet, és nem érvényesíthető vele párhuzamosan más kedvezmény.)
  • Szakképzettséget nem igénylő, ill. mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kedvezménye. (Mértéke a bruttó munkabér adó mértékének 50%-a, de legfeljebb a minimálbér összegének adó mértékéig, vagyis 8,75%.)
  • A munkaerőpiacra lépők után kedvezmény. (Ebben az esetben az ismételt munkába állás is számít, illetve feltétel 92 nap biztosítási jogviszony a megelőző 275 napban, például GYED, GYES, CSED, GYET – a közfoglalkoztatás viszont nem számít bele. A feltételeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kell igazolnia. Mértéke ugyancsak a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni adómérték az első két évben, a harmadik évben pedig az adómérték 50%-ával számított összeg.)
  • A védett korban lévők kedvezménye. (Mértéke a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér négyszeresének adó mértékkel számított összege. A kedvezmény igénybevételéhez igazolás szükséges.)
  • 3 vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők kedvezménye. (Az első három évben a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér  után az adó mértékkel számított összeg az első három évben; a negyedik és ötödik évben pedig 50%. A kedvezmény igénybevételéhez a NAV, illetve családtámogatási szerv által kiadott igazolás szükséges. Ha a kedvezmény értékesítése idején megszűnik az anya családi pótlékra valós jogosultsága, a szocho kedvezmény ettől függetlenül változatlanul érvényesíthető.)
  • Megváltozott munkaképességűek után érvényesíthető kedvezmény. (Akkor vehető igénybe, ha igazolás alapján a dolgozó egészségi állapota legfeljebb 60%-os, vagy rokkantsági rehabilitációs ellátásban részesül. A kedvezmény a munkáltatót, egyéni vállalkozót, vagy tagja alapján társas vállalkozást érint. Mértéke az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után az adó mértékkel számított összeg.)
  • K+F kedvezmény. (Mértéke a K+F tevékenységgel járó közvetlen bérköltségnek az adómérték 50%-ával számított összeg. Figyeljünk arra, hogy Tao adóalap-kedvezmény a K+F kedvezménnyel párhuzamosan nem vehető igénybe!)
  • Kutatók foglalkoztatásának a kedvezménye. (A feltételek itt is változatlanok a korábbiakhoz képest. A kedvezmény mértéke tudományos fokozattal bíró munkavállaló esetén a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után az adó mértékkel számított összeg; hallgató vagy doktorjelölt esetén a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után az adómérték 50 százalékával számított összeg.

Eho 2019: így integrálták az egészségügyi hozzájárulást

Az év eleji változásoknak megfelelően az eho mint különálló fogalom, megszűnt, azt a szociális hozzájárulásba integrálták teljességgel. Ezzel megszűnik az a korábbi szemlélet, amely egyes jövedelemtípusok szerint különbséget tett aszerint, hogy a jövedelem a biztosított magánszemély foglalkoztatási jogviszonyban kifejtett tevékenységéhez vagy a magánszemély egyes vagyonelemeinek hasznosításához kapcsolódott.

Ennek megfelelően 2019 előtt a szocho hatálya nem terjedt ki az ingatlanbérbeadásra és a gazdasági tevékenység keretében történő ingatlanértékesítésből származó jövedelemre, az egyéb jogcímen szerzett jövedelmekre (mint például az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetés), az elkülönülten adózó jövedelmek bizonyos fajtáira (például az osztalékra és az árfolyamnyereségre), a kifizetői adóteher mellett adható béren kívüli, egyes meghatározott juttatásokra és a kamatkedvezményből származó jövedelmekre, és végül: a külföldi előadóművészek jövedelmére.

A fenti esetekben korábban 14%-os és 19,5%-os eho alá tartoztak, alkalmankénti kivételekkel.

FONTOS: Az új törvény szerint azonban már egységes, 17,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adó terheli az összes fent említett jövedelemfajtát, figyelembe véve természetesen a jövedelemhatárokat.
  • A béren kívüli juttatások terhe az integrációt követően, illetve annak a hatására, hogy a korábbi 1,18-as szorzót is eltörölték, 34,5%-ra emelkedett, július 1-jét követően azonban 32,5%-ra csökkent. 
  • Hasonlóképpen csökken az egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem adóterhe is, 40,71%-ról 38,35%-ra. 
  • az egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek adóterhe 34,5%-ról 32,5%-ra, illetve 28,98 %-ról 27,62 százalékra csökkent.

A változások az SZJA-t is érintik

Mivel a szocho és az SZJA több szempontból is kapcsolódik egymáshoz, a változások természetesen érintik az Szja. törvényt is (1995. évi CXVII. törvény). 

Főszabály szerint a szocho alapja azonos a személyi jövedelemadó alapjával – a fentiekben láthattuk, hogy az átalakított rendszerben pontosan hogyan is alakulnak például a bruttó bér, illetve minimálbér függvényében a szocho kedvezmények. 

A szakszervezeti és érdekképviseleti tagdíj, bizonyos feltételek mellett a kamarai tagdíj kivételnek számítanak abból a szempontból, hogy mindezek a személyi jövedelemadó alapját csökkentik, a szociális hozzájárulási adó alapját viszont nem.

A Munka Törvénykönyvének szabályozásai alapján a foglalkoztatott nyugdíjasok munkajövedelme után szociális hozzájárulási adó megfizetésére továbbra sem kötelezettek a munkaadók.

Július 1-től a változások értelmében a személyi jövedelemadó alapját a munkavállaló jövedelmének 85%-ában kell megállapítani, ellentétben a korábban érvényes szabályokkal, amelyek szerint mind az szja, mind a szocho alapját a megszerzett jövedelem 84%-ában állapították meg.

A KIVA-sokat érintő változások

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások idén már személyi jellegű kifizetésként KIVA-alapot képeznek, az alap megállapításakor ugyanakkor a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét ezután sem kell majd beszámítani.

A szabályozás értlemében kedvezményezett foglalkoztatottnak minősülnek mindazok a munkavállalók, akiket a szocho kedvezményekkel foglalkozó fejezetben felsoroltunk (például három vagy több gyereket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű munkavállalók, kutatási és fejlesztési tevékenységet végzők és így tovább).

Itt említjük meg lábjegyzetként az is, hogy egyéb változások is érvénybe léptek mindezzel párhuzamosan.

FONTOS: Az egyik ilyen, hogy a KATÁs kisadózókat ezentúl 94 400 forint helyett 98 100 forintra tekintik biztosítottnak; az elemet mértékű, 75 ezer forintos havi KATA adót fizetők pedig 158 400 forint helyett 164 000 forintra lesznek biztosítva. Ez fontos tényező lehet, ha betegállományról vagy nyugdíjról beszélünk.

A szakértők szerint kedvezőbb lett volna, ha az előzetes terveknek megfelelően, 2019. január 1-től csökkentik a szociális hozzájárulási adó mértékét, az év közbeni csökkentés ugyanis komolyabb adminisztrációs terhet róhat a vállalkozásokra – összességében azonban hosszú távon mégiscsak kedvező változásról van szó.

Ha a fenti változásokkal, illetve a 2020-ban várható további változásokkal kapcsolatban bármilyen kérdése volna, forduljon szakértőinkhez: KIVA-s, KATA-s vállalkozóknak és cégvezetőknek is bármikor állunk rendelkezésére, munkatársaink rengeteg tapasztalattal és szaktudással felvértezve várják a kérdéseket.

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője

Read More

GDPR és a Munka Törvénykönyve: ez változott 2019-ben (és amire egy KKV-nak is figyelnie kell)

Fontos változás lépett hatályba 2019. április 26-án a Munka Törvénykönyvében, amely akár alapvetően befolyásolhatja a mindennapi munkavégzést, többek között a munkaidőn belüli internetezés (lehetséges) megszűnésével. Cikkünkben ezeket a GDPR alapján megszületett változásokat vizsgáljuk meg részletesebben.

A GDPR már életbe lépésekor is korbácsolt indulatokat, rengeteg jogértelmezésbeli tanácstalanságot, és bár a gyakorlatba ültetése, mondjuk így, nem megy éppen zökkenőmentesen (sok területen még az alapvető jogi értelmezéssel is akadnak gondok), lassan azért a jogszabályokban is megjelennek a vonatkozó irányelvek.

Nincsen ez másként a magyarországi munkajoggal sem, és a legutóbbi változtatások, amelyek áprilisban léptek életbe, már komolyan befolyásolhatják a legkisebb és legnagyobb vállalatok mindennapi rutinját is.

Kezdjük azzal, hogy egészen pontosan mi változott ebben a tekintetben – ezt követően pedig kommentáljuk a változásokat, kitérve arra, hogy ez pontosan mit is jelent a Magyarországon működő cégek számára.

A Munka Törvénykönyvének 2019-es változása

A Munka Törvénykönyvében (többek között) az alábbiak kaptak helyet: 

5. A személyiségi jogok védelme

9. §

(2) A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról,

továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell.

(3) A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.

5/A. Adatkezelés

10. § (1) A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges.

(2) A munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet e törvény Harmadik Részében meghatározott jogának gyakorlása vagy kötelességének teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését követelheti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján okirat bemutatása követelhető.

(4) A munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

(5) A munkáltató az (1)-(4) bekezdésen alapuló adatkezeléséről az érintettet írásban tájékoztatja.

11. § (1) A munkavállaló biometrikus adata az érintett azonosítása céljából abban az esetben kezelhető, ha ez valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés megakadályozásához szükséges, amely

a) a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy

b) törvényben védett jelentős érdek

súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában jelentős védett érdek különösen

a) a legalább „Bizalmas!” minősítési szintű minősített adatok védelméhez,

b) a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez,

c) a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez,

d) a nukleáris anyagok őrzéséhez,

e) a Btk. szerint legalább különösen nagy vagyoni érték védelméhez

fűződő érdek.

(3) A munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a (4) bekezdésben foglaltak szerint a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást.

(4) A (3) bekezdés szerinti korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása

a) a munkáltató jelentős vagyoni érdeke,

b) törvény által védett titok, vagy

c) a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti törvény által védett érdek sérelmének veszélyével járna.

(5) A munkáltató a bűnügyi személyes adat kezelését megalapozó (4) bekezdés szerinti korlátozó vagy kizáró feltételt, és a bűnügyi személyes adat kezelésének feltételeit előzetesen írásban meghatározza.

11/A. § (1) A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.

(2) A munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert (a továbbiakban: számítástechnikai eszköz) – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja.

(3) A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be.

(4) A (3) bekezdés szerinti ellenőrzési jogosultság szempontjából munkaviszonnyal összefüggő adatnak minősül a (2) bekezdésben meghatározott korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.

(5) A (3) bekezdést alkalmazni kell, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ.

Az alapok: ezért adatkezelő a munkáltató

Amikor egy munkavállaló és munkáltató között szerződéses jogviszony jön létre, értelemszerűen adatok cserélnek gazdát a munkaügyi adminisztráció során.

Hogy pontosan milyen adatok, azt az egyes esetekben a Munka Törvénykönyve határozza meg, hiszen ezeket az illetékes hatóságok felé is jelenteni kell. 

A most életbe lépett szabályoknak az a célja, hogy az e folyamat során keletkezett adatok beszerzésére jogalapot teremtsen a munkáltatónak megfelelő feltételek mellett, illetve biztosítsa azt, hogy mindezeket az adatokat a munkáltató adatvédelmi szempontból kockázatos tevékenységekhez bekérhesse, azokat kezelhesse.

Vége a szabad munkahelyi netezésnek?

A legtöbb hírportál ezt a vonatkozását emelte ki az új szabályoknak – nem véletlenül, hiszen a gyakorlatban ezt értékelheti leginkább a munkavállaló.

Az újonnan életbe lépett törvény szövege értelmében a munkáltatótól kapott számítástechnikai eszközt (a gyakorlatban ez asztali számítógépet, laptopot, táblagépet, okostelefont jelenthet jellemzően) kizárólag arra használhatja, hogy a munkaviszonyával kapcsolatos tevékenységeket végezzen. Ez az alaphelyzet, arról, hogy a munkavállaló ettől eltérő célra is használhassa a munkaeszközét, a munkaadóval külön megállapodást kell kötni.

Ennek a célja nem az, hogy megszüntesse az munkaidőben történő Facebookozást, vagy hogy a munkaadók keményebben lecsaphassanak arra, aki ebédszünetben a 9GAG-et böngészi a céges laptopon. A módosítások oka, mint azt említettük, a GDPR kapcsán szükségessé vált jogharmonizáció. Tehát a cél az, hogy a munkáltató által kezelt adatok biztonságát így hatékonyabban garantálhassák.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

VIGYÁZZ: Bár a törvény szerint az alaphelyzet az, hogy kizárólag a munkával kapcsolatos tevékenységet végezhetünk az adott számítástechnikai eszközökön, a mindennapokban valószínűtlen, hogy éppen emiatt kezdenének szigorú ellenőrzésekbe a munkaadók ott, ahol ez eddig sem volt divat. Ugyanakkor a törvény adta lehetőségük megvan erre.

Persze nagyban változhat, hogy pontosan melyek azok a szoftverek, alkalmazások, amelyeket az adott munka megfelelő ellátásához használniuk kell a kollégáknak, tehát ha már a munkaadó ellenőrizni akar, ezeket nem árt rögzíteni a munkaszerződésben vagy egy külön megállapodásban.

Egy külön megállapodás, ami lehetővé teszi, hogy a számítástechnikai eszközöket a munkavállaló más célra is használja, teljesen elfogadható ugyan, viszont ez esetben a munkaadó vállalja a kockázatot, amely az adatkezelésre nézve fellép.

“Belenéznek majd, hogy mit csetelek?”

Szóljunk röviden arról is, hogy mit jelent pontosan az “ellenőrzés” ebben a kontextusban. A jogszabály szerint a munkáltatónak joga van betekinteni a munkával kapcsolatos adatokba – ami annyit tesz, hogy ellenőrizhetik azt, munkavállalóként pontosan milyen szoftvereket használunk az eszközön, és azok esetében, amelyeket kifejezetten a munkavégzéshez használjuk, magukat az adatokat is (azok kezelését, tartalmát, tehát életszerűen például azt, hogy egy céges Google Drive mappát nem osztottunk-e meg egy családtaggal véletlenül).

Ha viszont olyan alkalmazást találnak, amit nem munka célra használunk, abba továbbra sem tekinthetnek be. Tehát előfordulhat néhány kellemetlen beszélgetés arról, ahogy pontosan mennyit csetel vagy játszik valaki munkaidőben, az viszont, ha a munkaadó például bele is olvasna egy személyes beszélgetésbe, már törvénytelen volna.

Reálisan nézve tudjuk, hogy a legtöbben valószínűleg legalábbis magán levelezésre, a közösségi oldalak böngészésére alkalmanként használják a céges eszközöket is. A gyakorlatban ez jellemzően nem is jelent problémát munkáltatóként. Tekintve, hogy a kockázatot nem feltétlen érdemes átvállalni, érdemes a munkaszerződés szövegezésekor gondolni erre.

A másik gyakorlatias szempont az, hogy még a munkához használt szoftverek és alkalmazások is rejthetnek magukban kockázatot, a céges inboxba is ugyanúgy érkezhet fertőzött levél és így tovább. Ha tehát kiemelt figyelmet akarunk fordítani a céges adatok védelmére, érdemes első körben egy, a kiber biztonsághoz értő szakemberrel közösen megalkotni egy céges policy-t azt illetően, hogy pontosan hogyan tarthatják biztonságosan eszközeiket a munkavállalók, mit tölthetnek le, mi az, amit jelenteniük kell (mondjuk egy zsarolóprogram felbukkanását nem árt) és így tovább. Az ilyen adatvédelmi intézkedések hatékonyabban biztosíthatják, hogy a kettős használat nem vezet valamilyen incidenshez (adatszivárgás például), mint a vaskezű ellenőrzések.

Egyéb változások

Más téren radikálisan nem változik az adatok kezelésének módja, a felelősségi körök, általánosságban inkább jogharmonizáció megy végbe. Ezzel együtt azonban munkáltatóként ez jó alkalom arra, hogy áttekintsük a jelenlegi adatgyűjtési gyakorlatokat, felmérjük a cégben rendelkezésre álló adatvagyont, és megállapítsuk, hogy ebből mi ténylegesen szükséges, mi jelenthet kockázatot, mi az, amit lehet, hogy jogsértő módon gyűjtött és tárolt eddig a cég, akár teljesen szándékolatlanul is.

A céges eszközök használatával kapcsolatban például külön érdemes azt megnézni, hogy milyen megállapodások alapján használják azokat a munkavállalók vagy éppen alvállalkozók, és hogy azokon milyen adatok keletkeznek – főleg, hogy ezeket hogyan és miként tekinthetjük meg vagy tárolhatjuk adott esetben. Ha nincsen erről konkrét megállapodás, érdemes lehet ilyet fogalmazni akár a munkaszerződések részeként, akár külön megállapodásként.

Ha egy adott munkakör betöltéséhez orvosi alkalmassági vizsgálat szükséges, ez szintén speciális bánásmódot igényel, a GDPR szerint ugyanis az egészségügyi adatok különösen védett személyes adatnak számítanak. Arról tehát, hogy ezeket a munkavállaló törvényszerűen átvehesse, tárolhassa, azokba egyáltalán betekinthessen szintén külön megállapodást szükséges kötni.

A biometrikus adatok kezelését is érintik a változások, a lényeg itt annyi, hogy a munkavállalók jogaik védelme érdekében garanciákat kapnak, így az ilyen adatok kezelése csak akkor jogszerű, ha “a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy törvényben védett jelentős érdek súlyos vagy tömeges, visszafordíthatatlan sérelmének a veszélyével járna”, ha ez nem történne meg. Ha egyértelműen tisztázzuk, hogy miért van szükség a biometrikus azonosításra, emiatt nem kell aggódnunk – a gyakorlat alapján a KKV-k között egyébként is elenyészően kevesen élnek ezzel.

A bűnügyi adatok kezeléséről is esik szó: a törvényben pontosan meghatározzák, hogy milyen esetben férhet ezekhez hozzá a munkáltató, vagyis mikor ellenőrizheti, hogy valaki büntetlen előéletű-e. Erre akkor van lehetőség, ha a büntetett előélet miatt valaki nem láthatná el az adott munkát, nem tölthetné be a munkakört. Ez akkor lehetséges, ha a foglalkoztatás “a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, törvény által védett titok, vagy lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzésére, a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzésére, illetve a nukleáris anyagok őrzésére vonatkozó törvény által védett érdek sérelmének veszélyével járna.” 

Mi a legfontosabb teendő?

A munkaügyi adatok tárolása külön szabályzatban legyen rögzítve, melyben a munkavállaló engedélyezi, és aláírásával ezt nyomatékosítja is, hogy a cég munkaügyért felelős munkatársai megismerhetik a személyes adatait, kezelhetik azokat (amire jellemzően a NAV, OEP és egyéb szervek felé történő adatszolgáltatások teljesítésekor kerül sor a gyakorlatban). Ezek az adatok jellemzően: név, születési hely és dátum, anyja neve, munkavállaló lakcíme, tartózkodási helye, TAJ száma, adóazonosító száma, végzettsége, bankkártyaszáma.

Amennyiben a bérszámfejtést külső cég végzi, természetesen annak is a GDPR szabályzatának megfelelően kell eljárnia. Ezt, bár nem a cég felelőssége, szintén nem árt ellenőrizni, azaz egyeztetni a könyvelő/bérszámfejtő céggel, hogy adott cég munkaügyi adatait ki kezeli, ki láthat bele, milyen formában biztosítja a külsős, megbízott cég az adatbiztonságot.

Ha a fent leírtakkal megvagyunk, akkor nincsen aggódni valónk - legalábbis ami ezeket a legutóbbi változásokat illeti.

Ezekről azonban mindenképpen érdemes egyeztetni a cég jogászával, könyvelőjével, és minden érintettel. A GDPR be nem tartása ugyanis nagyon is valóságos bírságokat vonhat maga után, Magyarországon is volt már példa arra, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) bírságot szabjon ki: egy hazai áramszolgáltatót már egymillió forintra büntettek azért, mert nem volt megfelelő a kamerakezelési gyakorlatuk. Persze, ez messze van a maximálisan kiszabható 10, illetve 20 millió eurós büntetésektől (ehhez kirívóan törvénysértő gyakorlatokat kellene folytatni), de biztosak vagyunk benne, hogy egyetlen hazai KKV sem szívesen fogadna egy akár csak pár milliós büntetést sem.

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője

Read More

Miért nem mindegy, hogy milyen irodára bízza vállalkozása könyvelését?

Ha egy cég vagy vállalkozó felismeri, hogy szüksége van szakmai segítségre ahhoz, hogy a jogszabályoknak megfelelőlen, szabályosan végezze tevékenységét – és így elkerülje a szabályszegések költséges következményeit -, még csak az első lépést tette meg. A következő a megfelelő könyvelő vagy könyvelőiroda kiválasztása, amihez most lépésről lépésre segítséget nyújtunk.

Alább igyekeztünk egy olyan listát összeállítani, amely akár ellenőrző-listaként is felfogható: megfontolt vállalkozó csak olyan könyvelőt vagy irodát választhat, amely a felsorolt követelményeknek maradéktalanul megfelel.

Le kell szögeznünk: mindezek a követelmények egyáltalán nem valamilyen prémium minőséget jeleznek, nem egy “elitjét” írjuk le a könyvelőknek: olyan tulajdonságokra fókuszálunk egyszerűen, amelyek biztosítják, hogy az ügyfelek és partnerek valóban biztonságban érezhessék magukat a megfelelő szakember mellett.

Referenciák és kapcsolattartás

A leinformálhatóság kritikus szempont lehet: mielőtt elkötelezzük magunkat, mindig érdemes először is utánanézni az adott szakember(ek)nek. Ezt megtehetjük úgy, hogy körbekérdezünk ismerősök között vagy akár közösségi oldalak csoportjain, szakmai fórumokban.

Emellett viszont érdemes referenciákat is kérnünk magától a kiszemelt könyvelőirodától. Amellett, hogy így első kézből nyerhetünk értékes információt arról, hogyan működnek, már a válaszból is megtudhatunk egy fontos dolgot: ha ugyanis nem kapunk referenciákat, akkor az vagy tapasztalatlanságra utalhat, vagy arra, hogy az adott könyvelőiroda inkább elrejtene valamit. (Természetesen ezek szélsőséges és rendkívül ritka esetek.)

A másik fontos szempont az elérhetőség.

A könyvelőnek legalábbis munkanapokon és munkaidőben elérhetőnek kell lennie. Ha azelőtt szeretnénk tesztelni az elérhetőséget, mielőtt elköteleznénk magunkat, a tanácsadói szolgáltatások erre jó alapot adhatnak, megmutatják, hogy milyen gyorsan képesek a rendelkezésünkre állni - ami később adott helyzetben létfontosságú lehet, ha éppen szoros határidőkkel, ellenőrzésekkel vagy váratlan eseményekkel találjuk szembe magunkat.

Technológiai képzettség

A kiválasztott szakembernek ismernie kell a mindennapokban használt szoftverek (például bérszámfejtő programok működését), enélkül biztosan nem képes ellátni a rábízott feladatokat – naprakész informatikai tudás nélkül e téren utoljára évtizedekkel ezelőtt végezhette jól a munkáját bármilyen könyvelő.

Az is fontos, hogy a szoftverek mindig legyenek naprakészek, a törvények módosításait, a frissítéseket naprakészen kövessék, mert egy-egy hiba is igen drága lehet, ha ez elmaradna. Alapkövetelmény tovább, hogy legyenek könnyen használhatóak és az ügyfél számára is érthető kimutatások készítésére alkalmasak. Fontos a NAV és egyéb állami szervekkel való kompatibilitás is a bevallások, egyéb beadványok gyors intézhetősége miatt.

Az is fontos, hogy olyan eszközparkkal bírjon, amely mindezeket a szoftvereket probléma nélkül képes futtatni – PC-k, laptopok kiszállás esetén és a szükséges kiegészítő eszközök. Egy iroda esetében ez általában adott, azonban egyéni vállalkozóként dolgozó könyvelőnél is elvárás kell, hogy legyen.

Képesítések

Akár egyéni könyvelőhöz, akár több személyes irodához vinnénk vállalkozásunk ügyintézését, kérdezzünk rá a képesítésekre. Fontos a minimum mérlegképes könyvelői bizonyítvány és PM-engedély, ezen felül a könyvelőtől elvárható az is, hogy folyamatosan képezze magát, évente járjon továbbképzésekre, legyenek aktuális szakkönyvei, hozzáférjen (manapság főként online) a hatályos törvényekhez.

VIGYÁZZ: Az a könyvelő, aki nem képzi önmagát folyamatosan, nem egyszerűen hanyag: nem tiszteli sem a szakmáját, sem az ügyfeleit.

A könyvelés nem egy egyszer megtanulható képesség: a folyamatos törvényi változások már önmagukban kötelezővé teszik a tanulást és önfejlesztést egy magára valamit is adó szakembernek. Nem beszélve arról, hogy akár csak néhány hónapbeli tudásbéli lemaradás is hatalmas károkat okozhat.

Felelősségvállalás

Mindenképpen kérdezzünk rá, hogy vállal-e felelősséget a munkája elvégzéséért, és ha igen, milyen formában. (Érdemes ehhez alaposan áttanulmányozni a szerződést is.) Ez nem elhanyagolható szempont: cégünk legbelsőbb és legfontosabb ügyeit és adatait bízzuk rá, miközben gyakorlatilag vakon megbízunk benne (hiszen vállalkozóként vagy cégvezetőként nem mélyedhetünk el a szakmában, törvényekben, éppen ezért van szükség könyvelőre). A hibák viszont költségesek és akár végzetesek lehetnek.

JÓ TUDNI: Ha a könyvelőnek vagy könyvelőirodának van érvényes felelősségbiztosítása, akkor nagyobb eséllyel vállal felelősséget az elvégzett munka után, ami az ügyfél számára igen fontos tényező. Ezt ugyanakkor a legtöbben egyáltalán nem ellenőrzik, mielőtt választanának.

Kérdezzünk rá, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során vállalja-e a képviseletünket is, és ha igen, milyen feltételek mellett. Elvárható a profi könyvelő cégektől, hogy az ellenőrzést elejétől a végéig – akár az ügyfél közreműködése nélkül – lebonyolítsák.

Gondoljunk bele: abszurd helyzet, ha hónapokig vagy évekig egy szakember foglalkozik minden pénzüggyel a cégnél, az ő tanácsait követjük, tudására hagyatkozunk – majd amikor a hatóság ellenőrizné a céget, magunkra maradunk, azt sem tudva, mit hol keressünk, mihez fogjunk. A jó könyvelőnél tehát a kapcsolattartás mellett az is fontos, hogy az ilyen pillanatokban mellettünk álljon.

Az örök kérdés: megéri az árát?

Azok a könyvelők/könyvelőirodák, akik a fenti feltételeknek megfelelnek, nyilván nem a legolcsóbbak: az infrastruktúra kiépítése, a weboldal működtetése, a folyamatos frissítéssel, fejlesztéssel ellátott szoftverek beszerzése, a tanfolyamok, szakkönyvek beszerzése, a biztosító cégekkel kötött felelősség biztosítás díjai mind drágítják az iroda működését.

A személyes képviselet, az utazás, a kiszállás is drágíthatja a havi díjat.

A fentiek alapján nem ajánlott a piacon található legalacsonyabb ajánlatot elfogadni: a könyvelő vagy iroda, amely jóval az átlag ár alatt vállal ügyfeleket, valószínűleg fenti elvárásoknak nem tud megfelelni, így pedig nem is tud olyan teljes szolgáltatást nyújtani, amely mellett teljes biztonságban érezhetjük magunkat.

Lehet, hogy rövid távon vonzóbbnak tűnik egy alacsonyabb havidíj fizetése, de hosszabb távon ki fog derülni, hogy a szakértelem, a hozzáértés, és a hatóságok elvárásainak megfelelő könyvelés, ha még drágább is, kifizetődő. Gondoljunk erre befektetésként: egy jó könyvelő aktívan és folyamatosan pénzt spórolhat a cégnek a legoptimálisabb megoldások felkutatásával, tanácsadással, és persze azzal, hogy nem kell esetleges büntetések miatt aggódnunk.

A fenti nagyon alapvető szempontokat tartalmaz: könnyen belátható, hogy ahol egyetlen pont is hibádzik, ott a vállalkozó nagyobb kockázatnak teszi ki magát, hisz olyannal kellene együtt dolgoznia, aki a legelemibb szakmai elvárásoknak sem tesz eleget. Az, hogy valaki ezt a havidíja leszállítása érdekében teszi, hogy ezért spórolja meg a megfelelő eszközparkot vagy éppen a folyamatos tanulást és önfejlesztést – nos ez annyit jelent, hogy szívesebben ad olcsó, mint minőségi szolgáltatást.

Márpedig a minőség ebben az esetben nem ízlés dolga, hanem olyan szempont, ami a vállalkozás létét és sikerességét biztosítja be – feltéve, hogy megfelelően választunk, kellő mérlegelést követően, és nem kötünk szerződést percekkel azután, hogy rákattintottunk az első találatra a keresőben.

A megfelelő szakember megtalálásához ezúton is sok sikert kívánunk – ha kérdései maradtak, vagy rólunk szeretne többet megtudni, írjon nekünk bátra, kollégáink mindig örömmel várják a kérdéseket!

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője

Read More

Miért kell egy KATÁs vállalkozásnak könyvelő?

Sok vállalkozó hajlamos úgy gondolkodni, hogy mivel a KATA az egyik legegyszerűbb adónem, ezért nincs is szüksége semmiféle külső segítségre ahhoz, hogy vállalkozása ügyeit intézze. Ez akár igaz is lehet – mégis szeretnénk rávilágítani néhány alapvető esetre, amikor mégis szerencsésebb szakértő segítségét igénybe venni.

Egy tapasztalt könyvelőt nem pótolhat az, ha egy rutintalan vállalkozó maga áll neki a vonatkozó jogszabályok felkutatásának és értelmezésének, ha maga kezdi el kitanulni az adott felületeket, bevallásokat és így tovább. Ugyanígy nem pótolja a szakembert az sem, ha Facebook-csoportokban vagy fórumokon más vállalkozóktól kérdezősködünk – hisz arra semmi garancia, hogy többet vagy jobban tudnának bármit.

A tervezés

Már a vállalkozás létrehozása előtt felmerülhet egy sor olyan kérdés, amely meghatározza, hogy egyáltalán az adott vállalkozónak ideális-e a KATA, mint adózási forma. Tűnjön bármilyen kedvezőnek, nem minden esetben járunk ezel jól.

Az üzleti tervezés során meg kell fontolnunk, hogy pontosan milyen tevékenységet akarunk végezni (mert a KATA nem jelenti azt, hogy minden automatikusan ÁFA-mentes lesz…), hogy mekkora bevételre számítunk, hogy a tevékenység főállású vagy mellékállású lenne, hogy szezonális-e, hogy milyen költségeket von maga után a tevékenység és így tovább.

Mindezek meghatározzák, hogy egyáltalán megéri-e belevágnunk a KATÁ-s vállalkozásba – és egyáltalán nem hátrány, ha mindezt egy szakértővel átbeszéljük, aki feltehet olyan kérdéseket is, amelyekre nem is gondoltunk.

A vállalkozás megalakítása

Minden a szükséges nyomtatványok megkeresésével és kitöltésével kezdődik – itt már eleve nem hátrány, ha ül mellettünk valaki, aki naprakész tudással rendelkezik, és szól, ha éppen maga a nyomtatvány hibás, vagy egyszerűen csak nem naprakész valamilyen aktualitás miatt, ami változtatott a törvényen.

A szakértő emellett runitosan kezeli a webes ügysegédet is, ezen belül is különösen fontos, hogy a helyes áfakódokkal tisztában legyen. Ő tudja helyesen kiválasztani az ÁFA alanyiságot, a tevékenységi köröket – ez utóbbi rendkívül fontos, vállalkozóként nem valószínű, hogy szeretnénk azzal szembesülni, hogy egyik tevékenységünket valójában nem is végezhetjük, és ehhez további adminisztrációra van szükségünk. (Ezen belül is kiemelt figyelmet érdemes szentelni az engedélyhez kötött tevékenységekre.)

A főállás vagy mellékállás helyes besorolása, bejelentése és hasonló feladatok sem feltétlen egyértelműek annak, aki sohasem végzett még hasonlót – és mind meghatározzák, hogy az első pillanatban orra bukunk-e vagy bátran belevághatunk a vállalkozásba.

Mi számít bevételnek?

Ez már önmagában egy olyan kérdés, amelyre a laikusoknak nem mindig egyértelmű a válasz.

Fontos a bevétel fogalmának tisztázása: a tevékenységért kapott árbevétel bevételnek számít, de a támogatás (például induló vállalkozásoknak nyújtott állami támogatás) szintén, amire sokan nem gondolnak. Ugyanígy ha külföldre dolgozik a vállalkozó, szintén bevételnek számít. Ha viszont valaki ÁFA-körbe bejelentkezett KATA adózóként végzi a tevékenységét, akkor az ÁFA összege nem számít bele a bevételi határba.

Szintén szakértőre érdemes bízni a bevételi határok számítását év közben alakuló, megszűnő, tevékenységét szüneteltető vállalkozó esetében. (Itt gyakori kérdés például, hogy a nem egész hónapok is beleszámítanak a rendelkezésre álló bevételi keretbe.

Figyelni érdemes arra is, hogy ha a vállalkozó egy hónapig vagy annál tovább táppénzen van, arra a hónapra nem kell KATÁt fizetnie, viszont nem is számlázhat az adott hónapban, így a bevételi keret is ennyivel csökken.

A KATA és az ÁFA összefüggései

Bizonyos esetekben az alanyi mentes vállalkozónak ÁFÁt kell fizetnie, ÁFA bevallást benyújtania, lehetnek különös esetek, EU-n belüli ügyletek.

FONTOS: Valójában egy a KATA adózást választó vállalkozónak igen könnyen keletkezhet ÁFA-bevallási kötelezettsége, és nem csak az értékhatár túllépése esetén. Ugyanígy adót kell felszámolniuk és fizetniük akkor is, ha külföldi adóalanytól vesznek igénybe szolgáltatást, vagy ha egy teljesítési hely külföldre esik.

Természetesen ez ugyancsak maga után vonja azt, hogy bevallást kell beadniuk – ahogyan akkor is, ha az Európai Unió területén belül nyújtott szolgáltatás nyújtása vagy igénybevétele miatt közösségi adószámmal rendelkezik, amelyet a partnernek meg is ad.

A bevallás intézése megint csak olyan feladat, amit szerencsésebb egy rutinos szakemberre bízni, vagy legalább segítséget kérni hozzá, elkerülendő a rutintalanságból eredő esetleges hiányosságokat.

KATÁ-s vállalkozó, mint foglalkoztató

Sokan nem is tudnak róla, de alkalmazottja a KATÁs egyéni vállalkozónak is minden további nélkül lehet. Az alkalmazottat a vállalkozó foglalkoztathatja egyszerű munkaviszonyban, de akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében is (ha például csak néhány napi munkára van szükség).

Ebben az esetben a foglalkoztatás ugyanúgy működik, mint bármely más vállalkozásnál, a munkáltatói jogokat pedig a vállalkozó gyakorolja. Viszont ez további adminisztratív feladatokat is jelent természetesen, amelyek már komplexebbé teszik az ügyintézést – gondolva itt a bérszámfejtésre vagy éppen a járulékbevallások fontosságára.

Hasonló adminisztrációra a legtöbb esetben úgy tapasztaljuk, hogy a vállalkozónak már nem akad ideje – nem is beszélve arról, hogy a szükséges tapasztalatnak is híján van, a könyvelő ellenben rutinosan intézi az így megszaporodott teendőket is, komoly terhet véve le ezzel a vállalkozó válláról.

Megszűnés, áttérés egyéb adónemekre

Ha a vállalkozás megszűnik vagy akár csak szüneteltetésre kerül, akkor is felmerülnek olyan adminisztrációs teendők, amelyekhez jól jöhet a könyvelői segítség (megszűnő bevallások beadásánál például) – de ez akkor igaz különösen, ha más adónemre való áttérést fontolgatunk.

A könyvelő tanácsot adhat, hogy milyen adónemre érdemes áttérni az adott tevékenység, a bevételi határok, a jövőbeni üzleti tervek függvényében – ahogyan a KATÁ-s vállalkozás megalakításánál, úgy itt is fontos, hogy a részletekre is figyeljünk.

KATÁ-snak az olcsó könyvelő is jó könyvelő?

Ha könyvelőhöz fordulunk, tegyük azt úgy, hogy értelme is legyen. A jó szakember naprakész, tisztában van azzal, hogyan használja a különféle szoftvereket és eszközöket (például a webes ügysegédet, bérszámfejtő-szoftvereket és így tovább), rendelkezik a megfelelő képesítésekkel (mérlegképes bizonyítvány és PM-engedély legalább), és jó esetben nem csak felelősséget vállal a munkájáért, de szükség esetén azt is vállalja, hogy képvisel minket az adóhatósági ellenőrzés során.

És persze leinformálható: referenciákkal és ajánlásokkal bír, amelyeket nem is rejteget…

Egy olyan könyvelő, aki mindenben megfelel a fent leírtaknak, nem feltétlenül lesz a legolcsóbb a piacon – és ez nagyon is jó dolog. Egy KATÁs vállalkozónak legfeljebb néhány órányi munkabérébe kerül majd egy kiváló szakember megfizetése is havonta – ezért cserébe az a minimum, hogy ennél több órányi adminisztrációtól, információkereséstől és fejfájástól szabadít meg a szakember.

És persze attól az apró kellemetlenségtől, hogy valamilyen hiányosság, félreértés miatt a vállalkozónak a könyvelőn megspórolt havi néhány-ezer forintért cserébe esetleg egy autó árát kelljen befizetnie az adóhatóság felé.

A könyvelő, még ha csak a “papírmunkát” könnyíti is meg, már megtérülő befektetés ezen a szinten – ha pedig egy vállalkozó biztosra akar menni abban, hogy nem követ el semmilyen szabálytalanságot azért, mert például egyszerűen fogalma sincs az adott szabályról, akkor egyenesen létszükséglet.

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője

Read More

KATA, KIVA változások, bevételi határok: kinek éri meg?

A KATA és KIVA adónemek számos kisvállalkozó dolgát tették egyszerűbbé az elmúlt években. Természetesen kisebb változások 2019-re is történtek mindkét adónem esetében, és minden vállalkozónak fontos, hogy ezekkel tisztában legyen, hogy naprakész legyen az aktuális szabályozást illetően. E cikkben összegezzük mindazokat a változásokat, amelyekre figyelni érdemes ebben az évben.

KIVA és 2019 évi változásai

A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki egyben:

  • a szociális hozzájárulási adót
  • a szakképzési hozzájárulást és
  • a társasági adót.

Az adónem szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza.

Mivel az edónem nem éppen egyszerű egy korábbi írásunkban igyekeztünk a lehető legérthetőbben összegezni mindent, amit tudni érdemes róla. A részletes információkért ide érdemes kattintani: Néhány szó a kisvállalati adóról, avagy a KIVA érthetően.

A kisvállalati adó választására jogosultak köre nem változott:

  • az egyéni cég,
  • a közkereseti társaság,
  • a betéti társaság,
  • a korlátolt felelősségű társaság,
  • a zártkörűen működő részvénytársaság,
  • a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
  • az erdőbirtokossági társulat,
  • a végrehajtó iroda,
  • az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
  • a szabadalmi ügyvivői iroda,

Újdonság, hogy a fentiekben meghatározott személyek az adóévre akkor választhatják a kisvállalati adó szerinti adózást, ha az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevételük várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét; illetve ha az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot.

FONTOS: 2019. január 1-től könnyítés, tehát szintén újdonság, hogy már csak 3 milliárd forint bevételi értékhatár meghaladása esetén szűnik meg az adóalanyiság.

Az adóalap meghatározásában is van újdonság, ugyanis idén már KIVA alapot képeznek 2019-től az Szja. trv.- szerinti „béren kívüli juttatások”, és „az egyes meghatározott juttatások” is.

2019. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) a szociális hozzájárulási adótörvény (Szocho. tv.) egyes rendelkezéseire utalással határozza meg.

A Szocho. tv. szerint kedvezményre jogosult munkavállalók nagy része (a Katv. szerint: kedvezményezett foglalkoztatottak) után a kisvállalati adóban is adóalap-csökkentő tétel érvényesíthető.

Az egyes kedvezmények főbb paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze a 2019. január 1-jétől a hatályos rendelkezések alapján:

 

Kedvezményezett munkavállaló Adóalap-kedvezmény összege Igazolás kiállítója
szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló – Szocho. tv. 10. § személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka nem szükséges igazolás
munkaerőpiacra lépő személy – Szocho. tv. 11. § a foglalkoztatás első két évében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér; a foglalkoztatás harmadik évében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka adóhatóság
három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő – Szocho. tv. 12. § a foglalkoztatás első három évében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér; a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében személyenként a minimálbér 50 százaléka adóhatóság és

családtámogatási feladatokat ellátó hatóság

megváltozott munkaképességű személy – Szocho. tv. 13. § (1) bekezdés a) és c) pontja

(a Katv. alkalmazásában foglalkoztatott alatt érteni kell a tagot is)

személyenként a foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese a rehabilitációs hatóság komplex minősítésről szóló igazolása vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat megléte
doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló – Szocho. tv. 15. § (1) bekezdés a) pontja személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 500 ezer forint nem szükséges igazolás
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló – Szocho. tv. 15. § (1) bekezdés b) pontja személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 100 ezer forint nem szükséges igazolás
kutató-fejlesztő munkavállaló – Szocho. tv. 16. § személyenként havonta a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségként elszámolt bérköltség 50%-a. nem szükséges igazolás

                                          

Fontos, hogy  A Katv. 2018. december 31-ig hatályos kedvezményezett foglalkoztatott fogalma és a hozzá kapcsolódó kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmények egy része a Szocho. tv. átmeneti rendelkezésére tekintettel 2019-ben is alkalmazható.

Ennek feltétele, hogy az adózó 2018. december 31-én a kedvezményt érvényesítette és a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint az érvényesítésre nyitva álló időszak még nem telt el.

Fontos, hogy ha a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára az átmeneti rendelkezés és a 2019-től hatályba lépő rendelkezések alapján is jogosult lenne adókedvezményre, akkor az említett munkaviszonyra a kifizető a választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.

A KATA 2019. évi változásai

A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) tartalmazza.

A legfontosabb újdonság idén kétségkívül az, hogy amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után kell 40 százalékos mértékű adót fizetnie - eddig a határ ugyanis csak 8 millió forint volt.

Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozásnak a bevétele azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát.

A kisadózót megillető ellátások terén új fejlemény, hogy 2019. január 1-től az ellátások számításának alapja havi 94 400 forint, illetve abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás magasabb összegű tételes adót fizet a főállású kisadózó után, akkor ezen ellátások számításának alapja 158 400 forint.

Fontos változás 2019. január 1-től az is, hogy a nappali tagozatos tanulók mellék-foglalkoztatásúnak minősülnek akkor is, ha passzív állományban vannak, és nem töltötték be a 25. életévüket, így csak 25.000 Ft-ot kell fizetni havonta

Újdonság még, hogy idén nem minősül bevételnek a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték.

Ha a KATÁ-s vállalkozó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. fejezetében foglalt, az ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.

Ezek tehát azok a változások, amelyekre 2019-ben érdemes figyelni – mert számos ponton nagyban megkönnyíthetik a vállalkozó életét. Ha pedig további kérdése merülne fel, írjon nekünk bátran – munkatársaink bármikor várják a megkeresést és készen állnak a válasszal!

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője

Read More

ÁFA-mentes KATÁs vagyok: mi közöm az ÁFÁ-hoz?

A KATA adózási módot és alanyi adómentességet választó vállalkozók sokszor nem gondolnak arra, hogy valaha dolguk lenne az ÁFÁ-val, ezért a többség nem is vesz igénybe könyvelői tanácsadást. Sajnos ez nem igaz – vannak kivételek, amikor egy alanyi adómentes vállalkozónak/vállalkozásnak is ÁFA-bevallást kell benyújtania, és fizetési kötelezettsége is keletkezhet.

Rengeteg KATÁs vállalkozó nincsen azzal tisztában, hogy adott esetben nagyon is valós kötelezettségei keletkezhetnek az ÁFÁval kapcsolatban - és ez nem egy esetben oda vezet, hogy végül sokkal többet kell fizetnie, mint amennyiről fogalma volt.

A legegyszerűbb példa erre a Facebook- vagy Google-hirdetés, avagy szaknyelven az  alanyi áfamentes, közösségen belüli szolgáltatás igénybevétele, amely után nagyon is valós  fizetendő áfa és áfabevallási kötelezettség, valamint EU-s összesítő jelentés készítésének kötelezettsége keletkezik a vállalkozónak.

Ha minderről a vállalkozó egyszerűen nem tud, több százezer forint adóhiánya is keletkezhet, és lehet, hogy erről foglama sincsen, amíg az adóhatóság azután számon nem kéri rajta.

Nézzünk néhány konkrét példát.

Az alanyi adómentességet választó adóalanyok, áfa tekintetében a „különleges adózói körbe” tartoznak. Mit jelent ez pontosan?

A Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal létesített kereskedelmi kapcsolat (termékbeszerzés, termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, szolgáltatás igénybevétel) létesítése esetén főszabály szerint ÁFA fizetési és bevallási kötelezettség terheli az adózókat, a fent említett különleges adózói körbe tartozókra azonban speciális szabályok vonatkoznak.

Nem kell áfát fizetniük a közösségi termékbeszerzések után, feltéve, hogy a beszerzések előző évi összege nem haladja meg az értékhatárt.

Ez jelenleg 10.000 Euro évente, és a tapasztalat alapján ezt a határt egy KATÁs alany igen ritkán lépi át.

Mikor kell adót fizetniük és bevallást benyújtaniuk a különleges adózói körbe tartozó adóalanyoknak?

  • a fent említett értékhatár túllépése esetén már kötelező a közösségi adószám használata (melyet könyvelő tud igényelni a NAV-nál), és ezek után a beszerzések után már ÁFA bevallási és befizetési kötelezettség keletkezik,
  • ha az adóalany az értékhatárt nem lépte ugyan túl, de más okból (EU-n belüli szolgáltatásnyújtás, vagy igénybevétel miatt) rendelkezik közösségi adószámmal, és ezt a beszerzésénél megadta a partnerének – ezért áfamentes számlát kapott – az ügylet létrejöttét követő hónap 20-ig be kell jelentenie az adóhatóságnak. (szintén könyvelő tudja intézni)
  • alanyi adómentes adóalany közösségi értékesítése nem minősül közösségen belüli értékesítésnek, ezért főszabály szerint nem kötelező emiatt közösségi adószámot igényelnie. Erre is van kivétel, pl. az új közlekedési eszköz értékesítése. (Ezt a besorolást is könyvelő tudja elvégezni.)
  • közösségen belülre történő szolgáltatásnyújtás és/vagy igénybevétel esetén – értékhatár nélkül – kötelező a közösségi adószám igénylése és használata. A szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása nem egyszerű. Új szabály, hogy amennyiben a megrendelő is adóalany, akkor a teljesítési hely a megrendelő országa lesz. Ennek meghatározására is célszerű szakembert felkérni.
  • Ha a teljesítési hely külföldre esik, az adóalany „Áfa tv. területi hatályán kívüli” ügyletről köteles a számlát kibocsátani és teljesíteni az esetleges bevallási és befizetési kötelezettségeit.
  • Szolgáltatás igénybevétele: külföldi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás esetében, ha a teljesítési hely belföldre esik, akkor az igénybevevő adóalany áfa felszámítására és fizetésére lesz kötelezett. és mivel eredetileg alanyi adómentes státuszba esik, ennek áfa tartalmát nem helyezheti levonásba.

Milyen adóbevallásokat kell benyújtani a fent említett esetekben?

  • Áfa bevallás (1965): a közösségi kereskedelemmel összefüggő ügyletekről havonta, az adókötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig (bevallás és befizetés)
  • Összesítő nyilatkozat (19A60): a közösségi kereskedelemmel összefüggő ügyletekről havonta, az adókötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig.

Mekkora lehet a büntetés?

Szögezzük le, hogy az adóhatóság bevett gyakorlat szerint nem szokott rögtön büntetni, ha egy bavallás elmarad – az első lépés az, hogy felszólítják a vállalkozót a rendezésre. Ezt persze sokszor értetlenség, néha pánikszerű kapkodás követi, hiszen a vállalkozó sokszor nem is érti alanyi mentesként miért kell fizetnie.

A felszólítást viszont ellenőrzés követheti, márpedig a hatóság 5 évre visszamenőleg is ellenőrizheti a vállalkozást. Természetesen az egyéni vállalkozó saját vagyonával felel ilyen esetekben, tehát igen kellemetlen következményekkel számolhat, ha bírság kiszabására kerül sor: végrehajtásra, inkasszóra akár.

FONTOS: A kiszabott büntetés elérheti az 500.000 Forintot egy be nem adott bevallás miatt. És ne legyen kétségünk: hasonló ellenőrzéseket nagyon is rendszeresen végeznek, és a közelmúltban is rengeteg vállalkozó vehetett kézhez felszólítást, amely az elmaradt adó befizetésére figyelmeztette őket.

Jó hír, hogy ilyenkor a felszólításnak eleget téve büntetésre már nagy eséllyel nem kell számítanunk – feltéve persze, hogy a jövőben rendszeresen eleget teszünk a bevallási és megfizetési kötelezettségünknek.

Egyetlen igazi kibúvó létezik az alól, ha kifejezetten online hirdetések kapcsán keletkezne ÁFA-fizetési kötelezettségünk: ha nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként hirdetünk, mivel ilyenkor áfás számlát kapunk, és bevallást sem kell beadnunk. Hogy a Google és a Facebook engedik-e magánszemélyként üzleti célú hirdetés feladását adott esetben, már egy másik kérdés.

Mi történik, ha elfelejtettük a bevallást?

Gyakran előfordulhat, hogy a vállalkozó későn ébred rá, hogy elfelejtett bevallani valamit, vagy tévesen, hiányosan adta be bevallását. Ebben az esetben szükségessé válhat a korábbi évek önellenőrzése, pótlása.

Az elévülési időn belül, a megelőző éveket érintő, a különleges adózói kör Közösségen belüli ügyleteire, ÁFA fizetésére, vagy KATA bevallására vonatkozó ön-ellenőrzéseket az adott év utolsó évszámával ellátott 86-os, (Pl. 2013-as önellenőrzés: 1386), 65-ös, illetve A60-as számú nyomtatványokon kell benyújtani, azok kitöltési útmutatóiban foglaltaknak megfelelően. Ezek a nyomtatványok, a kitöltést segítő programokkal és kitöltési útmutatókkal együtt elérhetőek és letölthetőek a nav honlapjáról.

Mondanom sem kell, hogy az önellenőrzés, hiánypótlás még bonyolultabb és összetettebb feladat az alapbevallások benyújtásánál. Már a menete is nehézséget okozhat gyakorlatlan, hozzá nem értő vállalkozónak. Először le kell tölteni a NAV honlapjáról az ÁNYK-t (Általános Nyomtatvány Kitöltő program), mely még csak egy keretprogram, nyomtatványok nélkül.

Ha ezzel megvagyunk, szintén a nav honlapján meg kell keresnünk a kitölteni vágyott nyomtatványt, szám szerint, ezek után ennek kitöltési segédletével is ugyan ez a dolgunk (sajnos, érthetetlen okok miatt ez nem működik egyszerre) és ezt fel kell töltenünk az ÁNYK-ba. Ha megvan a nyomtatványunk el is kezdhetjük a kitöltést, mely igen bonyolult, sokszor 5-10 oldalas dokumentum. Amennyiben a nyomtatványt kitöltöttük, és a beépített hiba ellenőrzés nem jelez hibát meg kell jelölnünk küldésre.

Ezek után az okmányirodában kapott ügyfélkapus felhasználó nevünkkel és jelszavunkkal a „beküldés ügyfélkapun keresztül” menüpontot választva indulhat is a beküldés. Ha ez sikeres, meg kell várnunk egy visszaigazoló e-mail megérkezését, ami „elfogadó nyugta”, illetve „sikeresen feldolgozott hibátlan bevallás” üzenetet kell, hogy közvetítsen számunkra.

Egy vállalkozónak ez akár több órájába is kerülhet,míg egy gyakorlott könyvelő, akár pár perc alatt megoldja a problémát.

A biztos megoldás: kérdezzük a szakembert

Fenti példákból látszik, hogy egy alanyi adómentes, KATA adózást választó vállalkozónak is igen könnyen keletkezhet ÁFA bevallási és befizetési kötelezettsége. Főként a külföldi székhelyű, internetes hirdetéseket kínáló cégekkel lehet dolga, pl. Google, Facebook.

Sűrűn elfőfordulhat, hogy KATÁS adóalanynak közösségen belülről érkezik megrendelése szolgáltatás nyújtására. Például, ha Szlovákiába rendelnek meg egy weboldal frissítést, könyvelési, jogi tanácsadást stb. már bele is esett ebbe a körbe.

Sajnos még mindig nagyon gyakori és nagyon is hibás feltételezés tehát az, hogy egy alanyi mentes KATÁs sohasem fizet adót – és igen drága hiba ezt feltételezni. A leggyakrabban persze ugyanazok hajlamosak jóhiszeműen ebben a hibába esni, akik úgy gondolják, hogy KATÁs vállalkozónak könyvelő sem kell, és éppen ezért nem is kérnek tanácsot semmilyen szakembertől.

Ez aztán más gondokhoz is vezethet, hiszen az ÁFA megfizetésén, a bevalláson kívül is számos olyan helyzet adódhat, amikor elengedhetetlen volna egy könyvelő segítsége.

Ezért tartjuk fontosnak, hogy a köztudatban elterjedt “KATÁS vállalkozásnak nem kell könyvelő” tévhit ellenére minden felelősségteljes vállalkozó forduljon szakemberhez, hogy véletlenül se legyen tetemes adóhiánya, ráadásul a tudta nélkül.

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője

Read More