KATA, KIVA változások, bevételi határok: kinek éri meg?

A KATA és KIVA adónemek számos kisvállalkozó dolgát tették egyszerűbbé az elmúlt években. Természetesen kisebb változások 2019-re is történtek mindkét adónem esetében, és minden vállalkozónak fontos, hogy ezekkel tisztában legyen, hogy naprakész legyen az aktuális szabályozást illetően. E cikkben összegezzük mindazokat a változásokat, amelyekre figyelni érdemes ebben az évben.

KIVA és 2019 évi változásai

A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki egyben:

  • a szociális hozzájárulási adót
  • a szakképzési hozzájárulást és
  • a társasági adót.

Az adónem szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza.

Mivel az edónem nem éppen egyszerű egy korábbi írásunkban igyekeztünk a lehető legérthetőbben összegezni mindent, amit tudni érdemes róla. A részletes információkért ide érdemes kattintani: Néhány szó a kisvállalati adóról, avagy a KIVA érthetően.

A kisvállalati adó választására jogosultak köre nem változott:

  • az egyéni cég,
  • a közkereseti társaság,
  • a betéti társaság,
  • a korlátolt felelősségű társaság,
  • a zártkörűen működő részvénytársaság,
  • a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
  • az erdőbirtokossági társulat,
  • a végrehajtó iroda,
  • az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
  • a szabadalmi ügyvivői iroda,

Újdonság, hogy a fentiekben meghatározott személyek az adóévre akkor választhatják a kisvállalati adó szerinti adózást, ha az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevételük várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét; illetve ha az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot.

FONTOS: 2019. január 1-től könnyítés, tehát szintén újdonság, hogy már csak 3 milliárd forint bevételi értékhatár meghaladása esetén szűnik meg az adóalanyiság.

Az adóalap meghatározásában is van újdonság, ugyanis idén már KIVA alapot képeznek 2019-től az Szja. trv.- szerinti „béren kívüli juttatások”, és „az egyes meghatározott juttatások” is.

2019. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) a szociális hozzájárulási adótörvény (Szocho. tv.) egyes rendelkezéseire utalással határozza meg.

A Szocho. tv. szerint kedvezményre jogosult munkavállalók nagy része (a Katv. szerint: kedvezményezett foglalkoztatottak) után a kisvállalati adóban is adóalap-csökkentő tétel érvényesíthető.

Az egyes kedvezmények főbb paramétereit az alábbi táblázat foglalja össze a 2019. január 1-jétől a hatályos rendelkezések alapján:

 

Kedvezményezett munkavállaló Adóalap-kedvezmény összege Igazolás kiállítója
szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló – Szocho. tv. 10. § személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka nem szükséges igazolás
munkaerőpiacra lépő személy – Szocho. tv. 11. § a foglalkoztatás első két évében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér; a foglalkoztatás harmadik évében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka adóhatóság
három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő – Szocho. tv. 12. § a foglalkoztatás első három évében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér; a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében személyenként a minimálbér 50 százaléka adóhatóság és

családtámogatási feladatokat ellátó hatóság

megváltozott munkaképességű személy – Szocho. tv. 13. § (1) bekezdés a) és c) pontja

(a Katv. alkalmazásában foglalkoztatott alatt érteni kell a tagot is)

személyenként a foglalkoztatott után megállapított Szocho. tv. szerinti adóalap, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese a rehabilitációs hatóság komplex minősítésről szóló igazolása vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat megléte
doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló – Szocho. tv. 15. § (1) bekezdés a) pontja személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 500 ezer forint nem szükséges igazolás
a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállaló – Szocho. tv. 15. § (1) bekezdés b) pontja személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 100 ezer forint nem szükséges igazolás
kutató-fejlesztő munkavállaló – Szocho. tv. 16. § személyenként havonta a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségként elszámolt bérköltség 50%-a. nem szükséges igazolás

                                          

Fontos, hogy  A Katv. 2018. december 31-ig hatályos kedvezményezett foglalkoztatott fogalma és a hozzá kapcsolódó kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmények egy része a Szocho. tv. átmeneti rendelkezésére tekintettel 2019-ben is alkalmazható.

Ennek feltétele, hogy az adózó 2018. december 31-én a kedvezményt érvényesítette és a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint az érvényesítésre nyitva álló időszak még nem telt el.

Fontos, hogy ha a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára az átmeneti rendelkezés és a 2019-től hatályba lépő rendelkezések alapján is jogosult lenne adókedvezményre, akkor az említett munkaviszonyra a kifizető a választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.

A KATA 2019. évi változásai

A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) tartalmazza.

A legfontosabb újdonság idén kétségkívül az, hogy amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után kell 40 százalékos mértékű adót fizetnie - eddig a határ ugyanis csak 8 millió forint volt.

Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, akkor a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozásnak a bevétele azon része után kell megfizetnie, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát.

A kisadózót megillető ellátások terén új fejlemény, hogy 2019. január 1-től az ellátások számításának alapja havi 94 400 forint, illetve abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás magasabb összegű tételes adót fizet a főállású kisadózó után, akkor ezen ellátások számításának alapja 158 400 forint.

Fontos változás 2019. január 1-től az is, hogy a nappali tagozatos tanulók mellék-foglalkoztatásúnak minősülnek akkor is, ha passzív állományban vannak, és nem töltötték be a 25. életévüket, így csak 25.000 Ft-ot kell fizetni havonta

Újdonság még, hogy idén nem minősül bevételnek a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték.

Ha a KATÁ-s vállalkozó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. fejezetében foglalt, az ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.

Ezek tehát azok a változások, amelyekre 2019-ben érdemes figyelni – mert számos ponton nagyban megkönnyíthetik a vállalkozó életét. Ha pedig további kérdése merülne fel, írjon nekünk bátran – munkatársaink bármikor várják a megkeresést és készen állnak a válasszal!

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője