KIVA: mit is jelent a kisvállalati adó, és miért lehet opció a cégének?

A kisvállalati adó háttere nem biztos, hogy egyértelmű. Mit is jelent pontosan? Kik vehetik igénybe? Mik az előnyei és hátrányai? Az alábbi cikkben ezekről a kérdésekről beszélünk részletesen.

A kisvállalati adó, azaz a KIVA egy egyszerűsített adónem, amely az alábbi három vállalkozások által fizetendő adónemet üti ki:

  • szociális hozzájárulási adó;
  • társasági adó;
  • szakképzési hozzájárulás.

A KIVA mértéke 2020. január 1-től 12%, mely korábban 16% és 13% volt.

Kik vehetik igénybe a kisvállalkozói adót?

Adja magát a kérdés, hiszen nem mindenki jogosult a KIVA igénybevételére. Lássuk, kik számára van erre lehetőség:

  • betéti társaság;
  • egyéni cég;
  • korlátolt felelősségű társaság;
  • egyéni cég;
  • végrehajtó iroda;
  • szövetkezet és lakásszövetkezet;
  • zártkörűen működő részvénytársaság;
  • ügyvédi -és közjegyzői iroda;
  • erdőbirtokossági társulat;
  • külföldi vállalkozó;
  • szabadalmi ügyvivő iroda;
  • belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

A KIVA igénybevételéhez azonban ennél több feltételnek kell teljesülnie. Lássuk, melyek ezek. 

Mikor választható a KIVA?

Természetesen itt is vannak bizonyos kritériumok, amelyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy a kisvállalkozói adó hatálya alá léphessünk. Az alábbi feltételeket kell szem előtt tartani KIVA esetén:

  • az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben nem haladta meg az 50 főt;
  • az üzleti év mérlegforduló napja december 31.;
  • az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot (nincs arányosítás). Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.
  • az aktuális adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladta meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét.

Bevételként az alábbiakat számolhatja el a cég:

  • értékesítés nettó árbevétele;
  • pénzügyi műveletek bevétele;
  • egyéb bevételek;
  • rendkívüli bevételek összege.

Ha kapcsolt vállalkozásokról van szó, egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. Ilyen a létszám és a bevételi arányok is. Ha belföldi adóalanyokról van szó, az adókötelezettség mind a belföldi, mind a külföldi jövedelmekre is kiterjed. Ha pedig külföldi vállalkozásról beszélünk, akkor csak a belföldi telephelyeken végzett tevékenységből érkező jövedelmekre terjed ki.

Mi is a KIVA alapja?

Fontos fogalom lesz ennek megvitatása során az elhatárolt veszteség. De mi is ez, és hogyan is kapcsolódik ide? 

Az elhatárolt veszteség annyit jelent, hogy amennyiben az adóalap bármelyik évben negatív volt, úgy ezzel az összeggel az adózó az elkövetkezendő öt évben az általa meghatározott elosztásban csökkentheti az adózást megelőző eredményét, természetesen akkor, ha a negatív adóalap törvényes keretek között keletkezett. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésüknek megfelelően, sorrendben kell felhasználni.

Itt jön az összekapcsolódás, ugyanis a KIVA adózás esetén fontos kiemelni, hogy az alap meghatározásakor lehetőség van arra is, hogy leírjuk az elhatárolt veszteséget, amit a korábbi évek személyi jellegű kifizetései hoztak magukkal. Emellett a társasági adóalanyiság ideje alatt létrejött és fel nem használt elhatárolt veszteség is levonhatóvá válik. Az elhatárolt veszteséget a személyi jellegű kifizetéseket nem számolva az adóalap terhére kell leírni. A KIVA alapja az alábbi lehet:

  • a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege,
  • ez a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással is csökkenthető,
  • de minimum a személyi jellegű kifizetések összege.

 

Mik a KIVA előnyei?

A KIVA számos előnnyel rendelkezik, éppen ezért vannak bizonyos esetek, amikor érdemes ezt az adózást választani. Ezek az alábbiak:

  • A béreket terhelő adókulcs (12%) sokkal kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttesénél (17%).
  • Az olyan  foglalkoztatással összefüggő kedvezmények, mint a munkaerő piacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő munkába lépő nők, megváltozott munkaképességű személyek, szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezmények a kisvállalati adóból is igénybe vehetők a személyi jellegű kifizetések csökkentése által. 
  • Csak a vállalkozásból kivont nyereség után kell adózni, a vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot.
  • Ha az adott beruházás tőkét is igényel, annak költsége a minimumadó, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható lesz az adóalapból.
  • A KIVA alanyainak nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni.

Ha a KIVA mellett döntünk, fő választási szempontként vehetjük, hogy elsősorban azok a vállalkozások járnak jól ezzel az adózási formával, amelyeknél a bérek meghaladják a vállalkozás eredményét, vagy a cégtulajdonosok az eredmény nagy részét visszaforgatják, hosszabb távon pedig ez az adózási mód különösen kedvező a növekedni vágyó vállalkozások számára.

Mikor jó a KIVA?

Az eddig leírtak alapján tehát kijelenthető, hogy a KIVA két esetben roppant ideális választás.

  • Ha a vállalkozásban sok alkalmazott van (magas fizetések, járulékok), és ezek a kifizetések meghaladják a cég nyereségét.
  • Ha a vállalkozás növekedése a fő cél, és a keletkezett nyereséget inkább visszaforgatni szeretnénk, nem pedig kivenni.

Egy fontos elem: az adóbevallás

Mint minden adózásnál, a KIVA esetén is fontos tudni a mikort. A kisvállalati adó éves elszámolású, így a szokásos dátum vonatkozik erre is, azaz május 31-ig kell beküldeni az adóbevallást. A kötelezettséget pedig a KIVA jelű nyomtatványon kell teljesíteni.

Továbbá negyedévente adóelőleget kell fizetni, melyet a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig kell teljesíteni. Az adóelőleg meghatározása az alábbiak szerint történik:

  • személyi jellegű kifizetések összege;
  • a jóváhagyott fizetendő osztalék (a KIVA előtti időszak adózása nem tartozik ide), mindez csökkentve a külföldön fizetendő osztalékkal;

Ennek együttes összegének 12%-a lesz az adóelőleg.

Ha pedig az adóelőleg összege magasabb lesz, mint az adóévre megállapított összeg, akkor él a visszaigénylés lehetősége.

Be- és kijelentkezés a KIVA hatálya alatt

Érdemes azt is tisztáznunk, hogyan lehet bejelentkezni, ha pedig úgy hozza az élet, kijelentkezni a KIVA hatálya alól.

Működő vállalkozás esetén a bejelentkezés az év bármely pillanatában megtörténhet. Ennek hatálya a bejelentést követő hónap első napjától él.

Új vállalkozás esetén a KIVA adóalanyiság választására irányuló nyilatkozatot a cégbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell. Bejelentkezni az erre rendszeresített ’T201, ’T201T jelű nyomtatványon, elektronikus úton lehet.

Azt is érdemes tudni, hogy ha a bejelentés napján a NAV által nyilvántartott, végrehajtható adótartozás meghaladja az egymillió forintot, akkor a bejelentkezés nem jogszerű.

Nézzük, mi történik akkor, ha a KIVA hatálya alól szeretnénk kijelentkezni. Ez akkor történhet meg, ha a kisvállalati adóalanyiság megszűnik. Ezesetben a létszám meghaladja a 100 főt, a bevétel pedig a hárommilliárd forintot. 

Megszűnhet továbbá akkor is, ha a cég ellen végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás indul. Ebben az esetben az eljárás kezdő időpontja előtti napon szűnik meg.

Akkor is megszűnhet, ha az adóalany egyesül, szétválik vagy megszűnik. A teljes listát a NAV oldalán lehet ellenőrizni.

A kijelentkezést legkorábban az adóév december 1-től legkésőbb december 20-ig lehet megtenni. Az áttérési különbözet a KIVA időszakában keletkezett, osztalékként ki nem vont számviteli eredmény nem beruházási célokra fordított része, csökkentve a kapott osztalékkal. Ha ez pozitív, akkor az érték azonos összegű lekötött tartalék képzése történik. Ha pedig negatív, akkor annak abszolút értéke elhatárolt veszteséget növeli.

Fontos speciális tényezők a KIVA választásakor

Mint minden ilyen döntés, ez is mérlegelést és alapos átgondolást igényel. A KIVA akkor lehet hátrányos, ha vállalkozóként gyakorlati képzést folytatunk, vagy a jövőben ilyen tevékenység folytatását tervezzük. 

Ennek oka, hogy a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel is teljesíthető, amely esetében az adózó a kötelezettséggel összefüggésben normatív csökkentő tételt alkalmaz, ez pedig adott esetben meghaladhatja a hozzájárulás mértékét és visszaigénylésre jogosít. 

Mivel a kisvállalati adó alanyai részéről nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, a kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére.

Összességében a sok cég nem is sejti, hogy éves szinten akár több millió forintot is megspórolhatna, ha a KIVA adózást választaná. A könyvelők többsége pedig nincs tisztában a KIVA szabályaival, ezért nem ajánlják. Érdemes szakmai segítséget kérni, amelyben mi is tudunk segíteni. Kimutatásainkkal összehasonlítjuk a TAO és a KIVA szerinti adózást, megkönnyítve így a választást. Tanácsadásunkkal támogatjuk a cégvezetők döntéshozatalát.

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője