Nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása. Ki maradt biztosított, ki nem? Ki járt jobban, a munkavállaló, vagy a munkaadó?

Ahogyan számos más adónem esetében, a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásának szabályozásában is jelentős változások léptek érvénybe 2019-ben.

Az elmúlt években nagy divatja volt a nyugdíjas-foglalkoztatásnak, hiszen ezáltal növelhető volt a nyugdíjösszeg, ráadásul a nyugdíjszervezetek megszületése óta a cégeknek is hatványozottan megtérülő foglalkoztatási forma.

De vajon milyen mértékben változik mindez 2019-ben? Pozitívan vagy negatívan érintik a vonatkozó változások a nyugdíjasok foglalkoztatását?

Szükség van az idősek foglalkoztatására Magyarországon?

A válasz röviden az, hogy igen.

Hogy miért?

Egészen egyszerűen azért, mert a világ több országához hasonlóan Magyarország is az idősödő társadalom problémájával küzd. Ilyen értelemben pedig a gazdasági fenntarthatóság egyik alappillére az idősödő munkavállalók foglalkoztatása, munkában tartása.

A jelenség egyfelől a modern kori egészségügyi ellátás sikerének köszönhető, másfelől azonban a csökkenő születésszámok felelősek azért, hogy a világ több országában is az öregedő társadalom okozta problémákkal kell szembenézni.

Ebben a tekintetben pedig sajnos elengedhetetlen, hogy a társadalom idősödő rétege (az 55-64 év közöttiek) a nyugdíjkorhatár elérését követően is aktív munkaviszonnyal rendelkezzen. Ezen információk birtokában pedig egyértelművé válik az is, hogy valamennyiünknek érdemes tisztában lennünk a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó törvényekkel, illetve azok esetleges változásaival.

Változás a nyugdíjasok foglalkoztatásában

Rögtön az elején fontos kiemelnünk, hogy a 2019-ben érvénybe lépő szabályozás kizárólag a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes.

A korábbi törvények értelmében öregségi nyugdíj csak abban az esetben volt megállapítható, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeit is teljesítette. Ezek az alábbiak voltak:

  • korhatár betöltése,
  • előírt minimális szolgálati idő (teljes nyugdíjhoz 20 év, résznyugdíjhoz 15 év),
  • legalább 40 évi jogosító idő megszerzése (nők kedvezményes nyugdíja esetén),
  • nem áll biztosítási jogviszonyban azon a napon, amelytől a nyugdíj megállapítását kérelmezi.
Az új törvény a fent említett negyedik pontot eltörli, így 2019-től már nem szükséges megszüntetni a biztosítási jogviszonyt, ha az illető a nyugdíját szeretné igényelni.

A változás értelmében továbbá a foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas mentesül a biztosítási kötelezettség alól. Nem kell tehát a korábbi években fizetendő 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint 4 százalékos egészségbiztosítás-járulékot fizetni – csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni.

Ezáltal a nyugdíjas munkavállaló nettó fizetése konkrétan 14 százalékkal nő a korábbi évekhez képest. Azonban a jövedelme további nyugdíjalapot nem képez, így a korábban igen népszerű nyugdíj emelésének lehetősége megszűnt.

És ez még nem minden.

FONTOS: 2019-től ugyanis a nyugdíjas munkavállalók munkabére után a munkáltatót sem terheli a korábban még érvényben lévő 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó, valamint az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség sem.

Fontos továbbá kiemelnünk, hogy a változás kedvezően érinti a nők negyvenéves jogosultsági idejével nyugdíjban részesülő hölgyeket is. Amennyiben ugyanis ők a nyugdíj mellett is munkát vállalnak, az ezért kapott bérük nem számít majd bele a keresetkorlátba – hiszen munkaviszonyuk alapján nem lesznek biztosítottak.

Ki számít saját jogú nyugdíjasnak, ki nem?

A nyugdíjkorhatárt elérő, saját jogú öregségi nyugdíjasok, illetve azok a nők, akik 40 év szolgálati időt elérő, korhatár előtti nyugdíjellátásban részesülnek. Az egyéb nyugdíjkorhatár előtti ellátásban, például a rokkantsági nyugdíjban részesülők továbbra is biztosítottnak minősülnek. Ellenben a szolgálati időre tekintettel megállapított ellátásokat igénybe vevőkkel, ők ugyanis nem. 

Jó hír tehát, hogy azok a hölgyek, akik idén teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételét – vagyis a legalább 40 évi jogosító idő megszerzését –, nem esnek el a lehetőségtől, az erre vonatkozó követelmény ugyanis 2019-ben nem szigorodott.

Hozzá kell azonban tennünk, hogy 2019-től már 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár. Ez sokak számára rossz hír, azonban ezáltal sok felsőfokú végzettségű nő is igényelheti a kedvezményes nyugellátást.

Kiegészítő tevékenységű nyugdíjas társas vállalkozó átlépése munkaviszonyba

Az a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő, öregségi nyugdíjas, aki saját cégében eddig társas vállalkozóként vett fel jövedelmet, jobban jár, ha saját cégében alkalmazottként foglalkoztatja tovább magát, mert csak így mentesül a fent említett járulékok megfizetése alól.

Ilyen esetekben meg kell vizsgálni a cég társasági szerződését, hogy kiderüljön, egyáltalán van-e erre lehetőség. Amennyiben ugyanis ezt a társasági szerződés kizárná, megéri kifizetni az ügyvédi költséget és változtatni ezen.

Mi az, ami nem változott?

Összességében két dolgot emelhetünk ki, amelyek 2019-ben sem változtak.

Ennek a közszférában dolgozó nyugdíjasok biztosan nem örülnek.

FONTOS: Az egyik változatlan törvény ugyanis az, amely kimondja, hogy a nyugdíj mellett a közszférában közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjasokat – munkaviszonyuk fennállásának idején –, nem illeti meg a nyugdíjuk. Magyarul, illetmény és nyugdíj 2019-től sem fizethető együtt.

A másik változatlan törvény pedig az éves keretösszeggel kapcsolatos. A szóban forgó korlátozás szerint csak addig folyósítható kedvezményes nyugdíj a kereset mellett, amíg az említett kereset éves összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát.

A fentiek alapján elmondható, hogy a munkáltató és a munkavállaló számára is előnyösek lehetnek a nyugdíjasokra vonatkozó 2019-es változások, bár meg kell említenünk, hogy a nyugdíjösszeg-növelés lehetőségének eltörlése érzékenyen fogja érinteni a nyugdíjas munkavállalókat.

Ha szeretné eloszlatni a kétségeit a nyugdíjra vonatkozó szabályokkal, törvényekkel, illetve kedvezményekkel kapcsolatban, keressen minket bizalommal, munkatársaink ugyanis készséggel segítenek önnek abban, hogy minden körülmények között a legjobb döntést hozhassa meg.

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője