Szocho változások 2019: itt a csökkentés, a munkáltatóknak kedveztek

Június 11-én terjesztették az Országgyűlés elé azt a törvénycsomagot, amely a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) mértékének csökkentésére tett többek között javaslatot. A parlament ezt rövid úton el is fogadta, így az adókulcs 2 százlékponttal csökkent már július 1-től, de más, komoly változásokat is láthattunk e téren az év elején.

Január 1-jén egy új, tavaly átalakított és elfogadott Szocho tv. lépett életbe: a 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról elsősorban azzal hozott újat, hogy integrálta az eho-t (avagy egészségügyi hozzájárulást), illetve a kedvezményrendszert is átalakította.

A szocho csökkentésének oka lényegében az, hogy a kormány ezzel is igyekszik olcsóbbá tenni a munkaerő foglalkoztatását, a munkáltatók terheinek csökkentésével növelni a bejelentetten foglalkoztatottak számát.

De mielőtt az év eleji, sokkal alapvetőbb átalakításokra is kitérnénk, lássuk először, hogy mit is jelent pontosan a vállalkozások, munkáltatók számára az évközi, július 1-től hatályba lépő csökkentés, pontosabban azt, hogy milyen téren jelent ez előnyt a jövőben.

Szocho csökkentés júliusban: itt a 17,5%

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közterhei így értelemszerűen csökkennek – ide tartozik a munkabér és a munkabér-jellegű juttatások is, ahogyan a megbízási díjak, az üzletszerű ingó- és ingatlan értékesítések, egyéb jogcímen szerzett jövedelmek többek között.

FONTOS: Csökkenek a közterhek a béren kívüli (pl. a SZÉP-kártyára érkező) és egyes meghatározott juttatások esetében is, ide érthetjük az üzleti ajándékokat, rendezvényeken kiosztott ajándéktárgyakat és így tovább.

A munkáltatói cafeteria juttatás adómentes és adóköteles elemeket természetesen egyaránt tartalmazhat, a változások ezeket aszerint érintik, hogy bruttó vagy nettó alapú keretet állapít-e meg a munkáltató. A fentiek következménye így az, hogy azok a munkáltatók, akik nettó cafeteria keretet alkalmaznak, kedvezőbb helyzetbe kerülnek, míg a bruttó, a közterheket is tartalmazó cafeteria keret megállapítása esetén a munkavállalóknak kedveznek a változások, akik így az év második felében valamivel nagyobb összeget használhatnak fel.

Az osztalék adóterhei szintén csökkentek, de csak azokban az esetekben, amelyekben szocho kötelezettség merül fel – ez pedig akkor történhet meg, ha az SZJA-alap nem éri el a minimálbér 24-szeresét.

A KIVA-sok esetében is érezhető lesz a szocho csökkentésének hatása, de csak jóval később és csak kisebb mértékben: esetükben 1 százalékpontos lesz majd a csökkenés 2020. január 1-től.

Újabb kismértékű változás, hogy ha magánszemélyként nem kifizetőtől szerez olyan jövedelmet, amely az összevont adóalap részét képezi, úgy július 1-től az adóalapot a jövedelem 85%-ában kell megállapítani a korábbi 84%-os szabály helyett.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a mostani évközi csökkentés mellett 2020-tól újabb 2 százalékpontos csökkentés várható.

Így változtak a szocho kedvezmények 2019-ben

Természetesen a csökkenés hatással van a szocho-kedvezmények mértékére is. Idén a kedvezmények mértéke összességében növekedett, a korábbi 100 ezer forint helyett ugyanis ezek most már a minimálbérhez kötődik. (Ez jelenleg bruttó 149 ezer, nettó 99 085 forint, 180 290 forintos teljes munkáltatói havi költséggel.)

A részmunkaidős foglalkoztatás esetén az arányosítás alkalmazására nincsen szükség, több kedvezmény igénybevétele pedig lényegesen egyszerűsödött adminisztratív szempontból.

Néhány kedvezménytípust még a január 1-i új Szocho törvény életbe lépésével kivezettek – ezek a 25 év alatti, illetve 55 év feletti munkavállalók után járó kedvezmények, a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók foglalkoztatása után járó kedvezmény, a részmunkaidős, illetve a Karrier Híd kedvezmények.

Ezen felül amikor szocho kötelezettség nem merül fel, megszűnt a szakképzési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a 3 vagy több gyermekkel rendelkező, munkát vállaló nők, vagy a frissen munkaerőpiacra lépő munkavállalók esetében nincsen szükség a hozzájárulás megfizetésére az első 3, illetve 2 évben.

2019-ben az alábbi kedvezmények adhatóak az új Szocho törvény alapján:

  • Közfoglalkoztatottak után járó kedvezmény. (Ez lényegében nem változott a korábbi szabályozáshoz képest, mértéke legfeljebb a garantált közfoglalkoztatási bér 130 százaléka alapján az adómérték 50%-a lehet, és nem érvényesíthető vele párhuzamosan más kedvezmény.)
  • Szakképzettséget nem igénylő, ill. mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kedvezménye. (Mértéke a bruttó munkabér adó mértékének 50%-a, de legfeljebb a minimálbér összegének adó mértékéig, vagyis 8,75%.)
  • A munkaerőpiacra lépők után kedvezmény. (Ebben az esetben az ismételt munkába állás is számít, illetve feltétel 92 nap biztosítási jogviszony a megelőző 275 napban, például GYED, GYES, CSED, GYET – a közfoglalkoztatás viszont nem számít bele. A feltételeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak kell igazolnia. Mértéke ugyancsak a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér utáni adómérték az első két évben, a harmadik évben pedig az adómérték 50%-ával számított összeg.)
  • A védett korban lévők kedvezménye. (Mértéke a bruttó bér, de legfeljebb a minimálbér négyszeresének adó mértékkel számított összege. A kedvezmény igénybevételéhez igazolás szükséges.)
  • 3 vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők kedvezménye. (Az első három évben a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér  után az adó mértékkel számított összeg az első három évben; a negyedik és ötödik évben pedig 50%. A kedvezmény igénybevételéhez a NAV, illetve családtámogatási szerv által kiadott igazolás szükséges. Ha a kedvezmény értékesítése idején megszűnik az anya családi pótlékra valós jogosultsága, a szocho kedvezmény ettől függetlenül változatlanul érvényesíthető.)
  • Megváltozott munkaképességűek után érvényesíthető kedvezmény. (Akkor vehető igénybe, ha igazolás alapján a dolgozó egészségi állapota legfeljebb 60%-os, vagy rokkantsági rehabilitációs ellátásban részesül. A kedvezmény a munkáltatót, egyéni vállalkozót, vagy tagja alapján társas vállalkozást érint. Mértéke az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után az adó mértékkel számított összeg.)
  • K+F kedvezmény. (Mértéke a K+F tevékenységgel járó közvetlen bérköltségnek az adómérték 50%-ával számított összeg. Figyeljünk arra, hogy Tao adóalap-kedvezmény a K+F kedvezménnyel párhuzamosan nem vehető igénybe!)
  • Kutatók foglalkoztatásának a kedvezménye. (A feltételek itt is változatlanok a korábbiakhoz képest. A kedvezmény mértéke tudományos fokozattal bíró munkavállaló esetén a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után az adó mértékkel számított összeg; hallgató vagy doktorjelölt esetén a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után az adómérték 50 százalékával számított összeg.

Eho 2019: így integrálták az egészségügyi hozzájárulást

Az év eleji változásoknak megfelelően az eho mint különálló fogalom, megszűnt, azt a szociális hozzájárulásba integrálták teljességgel. Ezzel megszűnik az a korábbi szemlélet, amely egyes jövedelemtípusok szerint különbséget tett aszerint, hogy a jövedelem a biztosított magánszemély foglalkoztatási jogviszonyban kifejtett tevékenységéhez vagy a magánszemély egyes vagyonelemeinek hasznosításához kapcsolódott.

Ennek megfelelően 2019 előtt a szocho hatálya nem terjedt ki az ingatlanbérbeadásra és a gazdasági tevékenység keretében történő ingatlanértékesítésből származó jövedelemre, az egyéb jogcímen szerzett jövedelmekre (mint például az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetés), az elkülönülten adózó jövedelmek bizonyos fajtáira (például az osztalékra és az árfolyamnyereségre), a kifizetői adóteher mellett adható béren kívüli, egyes meghatározott juttatásokra és a kamatkedvezményből származó jövedelmekre, és végül: a külföldi előadóművészek jövedelmére.

A fenti esetekben korábban 14%-os és 19,5%-os eho alá tartoztak, alkalmankénti kivételekkel.

FONTOS: Az új törvény szerint azonban már egységes, 17,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adó terheli az összes fent említett jövedelemfajtát, figyelembe véve természetesen a jövedelemhatárokat.
  • A béren kívüli juttatások terhe az integrációt követően, illetve annak a hatására, hogy a korábbi 1,18-as szorzót is eltörölték, 34,5%-ra emelkedett, július 1-jét követően azonban 32,5%-ra csökkent. 
  • Hasonlóképpen csökken az egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem adóterhe is, 40,71%-ról 38,35%-ra. 
  • az egyéb jogcímen megszerzett jövedelmek adóterhe 34,5%-ról 32,5%-ra, illetve 28,98 %-ról 27,62 százalékra csökkent.

A változások az SZJA-t is érintik

Mivel a szocho és az SZJA több szempontból is kapcsolódik egymáshoz, a változások természetesen érintik az Szja. törvényt is (1995. évi CXVII. törvény). 

Főszabály szerint a szocho alapja azonos a személyi jövedelemadó alapjával – a fentiekben láthattuk, hogy az átalakított rendszerben pontosan hogyan is alakulnak például a bruttó bér, illetve minimálbér függvényében a szocho kedvezmények. 

A szakszervezeti és érdekképviseleti tagdíj, bizonyos feltételek mellett a kamarai tagdíj kivételnek számítanak abból a szempontból, hogy mindezek a személyi jövedelemadó alapját csökkentik, a szociális hozzájárulási adó alapját viszont nem.

A Munka Törvénykönyvének szabályozásai alapján a foglalkoztatott nyugdíjasok munkajövedelme után szociális hozzájárulási adó megfizetésére továbbra sem kötelezettek a munkaadók.

Július 1-től a változások értelmében a személyi jövedelemadó alapját a munkavállaló jövedelmének 85%-ában kell megállapítani, ellentétben a korábban érvényes szabályokkal, amelyek szerint mind az szja, mind a szocho alapját a megszerzett jövedelem 84%-ában állapították meg.

A KIVA-sokat érintő változások

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások idén már személyi jellegű kifizetésként KIVA-alapot képeznek, az alap megállapításakor ugyanakkor a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét ezután sem kell majd beszámítani.

A szabályozás értlemében kedvezményezett foglalkoztatottnak minősülnek mindazok a munkavállalók, akiket a szocho kedvezményekkel foglalkozó fejezetben felsoroltunk (például három vagy több gyereket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű munkavállalók, kutatási és fejlesztési tevékenységet végzők és így tovább).

Itt említjük meg lábjegyzetként az is, hogy egyéb változások is érvénybe léptek mindezzel párhuzamosan.

FONTOS: Az egyik ilyen, hogy a KATÁs kisadózókat ezentúl 94 400 forint helyett 98 100 forintra tekintik biztosítottnak; az elemet mértékű, 75 ezer forintos havi KATA adót fizetők pedig 158 400 forint helyett 164 000 forintra lesznek biztosítva. Ez fontos tényező lehet, ha betegállományról vagy nyugdíjról beszélünk.

A szakértők szerint kedvezőbb lett volna, ha az előzetes terveknek megfelelően, 2019. január 1-től csökkentik a szociális hozzájárulási adó mértékét, az év közbeni csökkentés ugyanis komolyabb adminisztrációs terhet róhat a vállalkozásokra – összességében azonban hosszú távon mégiscsak kedvező változásról van szó.

Ha a fenti változásokkal, illetve a 2020-ban várható további változásokkal kapcsolatban bármilyen kérdése volna, forduljon szakértőinkhez: KIVA-s, KATA-s vállalkozóknak és cégvezetőknek is bármikor állunk rendelkezésére, munkatársaink rengeteg tapasztalattal és szaktudással felvértezve várják a kérdéseket.

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője