Gondolhatnád, hogy a vállalkozásod, befektetésed pénze automatikusan a tiéd. Azonban ha magánjellegűen kezeled a bevételeid és rosszul árazod be a szolgáltatásod, terméked, komoly adózási gondokkal szembesülhetsz. Hogyan függ mindez össze, és miként kerülheted el a váratlan adóproblémákat? Segítünk megtalálni a válaszokat.
Gyakori probléma, hogy a cégvezetők a cég pénzét magánjelleggel kezelik. Ez elsősorban a kisebb cégek problémája, de nem jelenti azt, hogy nagyobb vállalkozásokat nem érinthet váratlanul az ebből eredő gond. Ugyanis sok esetben okozhat kellemetlen perceket, ha a vállalkozás pénze a cégvezető zsebébe vándorol.
A másik hasonló hiba, ha rosszul árazod be a szolgáltatásod vagy terméked: hogy mit is értünk nem megfelelő árazáson, és hogyan küszöbölheted ki ezeket a problémákat?
Már mutatjuk is!
Miért nem az enyém a cégem pénze?
Elsőként is tisztázzuk azt, amelyet sok cégvezető rosszul kezel: a cég pénze nem magánjellegű pénz.
Sok helyen tapasztalható, hogy egy cégvezető a céges kártyával, a cég pénzéből vásárol, mondván, az az ő megkeresett pénze. Eddig nincs is semmi baj, hiszen valóban az ő cégéről van szó: a probléma az adózásnál jelentkezik. Ugyanis ezekkel az elköltött összegekkel nem számol el a cég felé. Ez pedig később, egy NAV-os vizsgálat során érdekes meglepetésekre derülhet fény.
Ha a NAV azt látja, hogy jelentős adókülönbözet vagy adóhiány áll fenn, nemcsak adóbírság, hanem késedelmi pótlék is kiszabható.
Ha pedig a hatóság úgy találja, hogy a céges bankszámlát magánszemély használta, és nem számolt el vele a cég felé, sokkal alaposabb ellenőrzésre számíthat, és korábbi bevallásokat is ellenőrizhetnek.
Ezért rendkívül fontos, hogy képben legyél a saját és céges pénzügyeidet illetően, valamint, hogy tisztában legyél a problémával. Ugyanis ezekkel a költésekkel nem csak a céged, hanem úgymond a saját ellenséged is vagy.
Miért is lehet ez probléma?
Maga a probléma természetesen többrétű, így vegyük sorra, mikre számíthat az, aki saját pénzeként kezeli a cége bevételeit:
- Egyrészt tehát, amire ilyen esetben számíthatsz, az az alapos adóellenőrzés. A NAV ugyanis visszamenőleg ellenőrizheti a céges és saját bevallásokat, ha extra költéseket észlel.
- Másrészt büntetésre, extra adóterhekre is készülhetsz, hiszen ha nem számolsz el ezekkel a költésekkel, a hatóság olyan összegként fogja ezeket értelmezni, melyek után nem történt adózás.
- Harmadrészt, ha a hatóság egyéb jövedelemként könyveli el az el nem számolt összeget, akkor megadóztatja azt. Tehát extra adóterhekre számíthatsz.
- Végül pedig, ami szintén komoly terhet róhat rád, az a bizonyítás. Ugyanis ha a cég nem tudja bizonyítani, márpedig nem tudja, hiszen nem számoltál el vele, hogy a költést visszafizetted-e a cég részére, akkor neked magánszemélyként kell bizonyítani mindezt.
Tehát a nem elszámolt összeget magánjövedelemként fogja kezelni a NAV, ezután pedig köteles lennél adózni. Emellett az ellenőrzés során még a terhet is neked kell tisztáznod az adóhiányt.
Tehát röviden gondold át kétszer is, mielőtt elszámolás nélkül költenél a céges jövedelmekből, ugyanis sokkal több kellemetlen pillanat várhat az út végén.
Hogyan kapcsolódik mindehhez az árképzés? Ha a termék vagy szolgáltatás után nem számítod bele az adóvonzatot, szintén érhetnek váratlan meglepetések.
Árazás: hogyan csináljam okosan?
Elsőként is fontos, hogy tisztában legyél azzal: mikor érdemes bennhagyni a cég pénzét és mikor érdemes kivenni azt.
Ehhez nagyon fontos, hogy tisztában legyél a megfelelő árképzéssel, és figyelembe vedd az adóterheket is. Hiszen cégvezetőként nehéz ennyi mindent észben tartani. Persze egy jó könyvelő segíthet abban, hogy tisztában legyél a főbb csapásvonalakkal, és megfelelően árazd be a szolgáltatásaid. A vezetői számvitel segíthet abban, hogy felkészülhess. Ugyanis ha tisztában vagy ezekkel, a fenti hibát is gond nélkül elkerülheted.
Az árképzés módszerei
Az árképzéshez ismerni kell a tökéletes módszert is. Ennek több fajtája is van, de a fő csapásnyomot a költség alapú árképzés és a piaci alapú árképzés adja.
Több árképzési módszer is van: ezeket pedig a vállalati kiadások és a piac többi szereplője hívja életre. Ennek függvényében pedig könnyebben tudod kiszámítani a várható nyereséget is. Az elvek ismerete tehát nem kis mértékben könnyítheti meg a dolgod.
Haszonkulcs
A haszonkulcs elve azt jelenti, hogy a termék/szolgáltatás költségeire rákerül egy árrés, amely az önköltség feletti rész. Azonban figyelni kell, hiszen ha túl nagy árréssel dolgozunk, az árak magasak lehetnek, és nem tudsz versenybe szállni az alacsonyabb árak mellett. Ezzel az elvvel könnyebben meg tudod majd határozni a költségeidet.
Tervezett hozam
Ebben az esetben úgy határozod meg az árat, hogy a beruházott tőkéd a célul kitűzött hozamot adja. Ezt az elvet általában termékfejlesztés során alkalmazzák, különösen ha az új terméknek meghatározott időn belül “teljesítenie kell”.
Elismert érték
Ebben az esetben voltaképp a fogyasztó határozza meg az árat: tehát annyiba fog kerülni a termék vagy szolgáltatás, amennyit a fogyasztó adna érte. Ennél az elvnél komoly hangsúly nehezedik a marketingre.
Igazodó árképzés
Az igazodó árképzés elve nagy hangsúlyt fektet a versenytársakra: az ő áraikat veszi alapul az árképzéshez. Ez lehet több, kevesebb vagy ugyanakkora összeg.
Ajánlati ár
Az ajánlati ár versenyközpontú, azaz azt jelenti, hogy nincs a piacon kialakult ár. Így a szereplőknek úgy kell meghatározni az árat, hogy a többi ajánlat alá menjen, de ebben az esetben semmiképp sem mehet a költségei alá.
Ne feledkezz meg az adóterhekről sem!
Rengeteg megoldás van tehát az árképzésre, de ettől nem feltétlenül lesz egyszerűbb a folyamat. Ha megvan a megfelelő árképzés, még mindig nem dőlhetsz hátra.
Sok cégvezető az árazásnál nem veszi figyelembe az adóterheket, később pedig meglepődve tapasztalja, hogy nem megfelelő árakon dolgozott, és nem jön a siker.
A másik hasonló probléma, hogy ha a cégvezető nem veszi ki a cégéből a pénzt, hiszen akkor le kell azt adóznia. Ezért inkább benthagyják, hogy kamatozzon. A valóság azonban az, hogy így a végén még többet kell adózni utána, ezért ez sem lehet jó megoldás.
Segít az átgondolt adóstratégia!
Szerencsére mindenhez van megfelelő segítség, így az árazás és adóterhek problémájára is: ez pedig a jól átgondolt adóstratégia.
A költséghatékony működéshez, a megfelelő árak kiszámításához és az adózási forma kiválasztásához és annak kihasználásához is szükséges a jól átgondolt stratégia.
Ennek összeállítása persze nem egyszerű feladat, és érdemes szakemberre bízni a folyamatot: fordulj hozzánk bizalommal, hogy közösen elkészíthessük azt az adóstratégiát, amellyel nem csak a fenti problémákat kerülheted el, de spórolhatsz is a cégednek.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
Az áfafizetés a legtöbb cég számára felér egy foghúzással, pedig a magas áfa jó jel is lehet. Hogyan működik az áfa megfizetése és mikre érdemes odafigyelni?
Az általános forgalmi adó, azaz az ÁFA egy nehezen kikerülhető és fontos része a mindennapjaink pénzügyének. Habár a legtöbb vállalkozó problémaforrásként tekint rá, bőven akadnak pozitív hozadékai is.
Sok cégvezető érzi azt, hogy a bevételei nagy része áfa formájában szépen kicsorog a kezei közül. Ha azonban kicsit más aspektusból szemléljük a témát, hamar rájövünk, hogy a magas áfa megfizetése a fejlődésünket is szolgálja.
Ehhez persze tisztában kell lenned azzal, mi is pontosan az áfa, mit kell róla tudni illetve mikre kell odafigyelned a kifizetése kapcsán.
Mi is az áfa?
Elsősorban fontosnak tartjuk tisztázni, mit is értünk pontosan áfa alatt. Ehhez nézzük meg, hogy az általános forgalmi adó hogyan épül fel.
Az ÁFA – ahogyan a neve is mutatja – általános forgalmi adó, ami azt jelenti, hogy
- általános: vagyis mindenkit érint, minden piaci szereplőnél megjelenik, legyen az, kistermelő, nagykereskedés, kiskereskedés vagy maga a végfogyasztó (ha csak ezt a láncot nézzük, az áfát háromszor is felszámolják és megfizetik),
- forgalmi: vagyis értékesítéshez kötött: ahol az áru, szolgáltatás tulajdonost vált, az ezzel járó folyamatot terheli,
- adó: vagyis kötelező, a költségvetésnek (NAV-nak) joga van kivetni, beszedni, vállalkozóként be kell vallani és be is kell fizetni – illetve bizonyos esetekben vissza is igényelhető.
Az adózás esetében a legfontosabb szempontok, hogy igazságosan, alacsony adminisztrációs költséggel, a vállalkozások és magánszemélyek megtartásának megváltoztatására odafigyelve szabják ki az adózó személyekre. Ez annyit jelent, hogy az általános adózás kapcsán ne forduljanak meg teljesen a termelési viszonyok és kiegyenlítettek legyenek az erőforrások. Ezért az áfa lényege, hogy változatlanul működtesse a termelési viszonyokat.
Emiatt az alacsony torzítás miatt az áfa fizetése előnyösnek mondható, hiszen a gazdaság folyamatainak fontos része, ezért kialakított egy olyan rendszert, amely mindenki számára kiszámítható. Gazdasági szempontból kedvező hatású és olcsó adónemnek mondható és az állam számára fontos bevételi forrás, még akkor is, ha nem mindig méltányos.
A méltányosságon azonban nem tudunk sokat változtatni: az áfafizetés ígyis úgyis az életünk része lesz, a kérdés inkább az, mennyi energiát ölünk abba, hogy ezen rágódjunk.
Az áfa típusai, mértéke
Mivel az adó mértéke változó, így az sem állandó, kinek, miért mi után és hogyan kell áfát fizetni. Ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, nézzük végig az áfa típusait.
- Adómentesség, azaz a 0%-os áfa: ennek a típusnak a lényege, hogy a számlákon nem jelenik meg az áfa költsége, az adó ettől még megfizetendő. Hátránya, hogy nem igényelhető vissza az áfa.
- 5%-os áfa: egyes termékek és szolgáltatások 5%-os áfával működnek.
- 18%-os áfa: ugyanez igaz a 18%-os áfára is. A törvényben, adott termékek és szolgáltatások ez alá esnek.
- 27%-os áfa: az áfa általános értéke, a legtöbb esetben e szerint működik az adózás, kivéve a fent említettek esetében, illetve ha törvényileg másképp döntenek.
Magánszemélyként az áfa megfizetése a termékek és szolgáltatások árában érzékelhető. Vállalkozásként azonban az áfát be kell vallani, és amennyiben bejelentkeztél az áfa hatálya alá, vissza is igényelheted azt.
Ha az áfa alá tartozik a vállalkozás, akkor meghatározott időszakonként bevallás és megfizetés szükséges, a visszaigénylés pedig árbevételhez kötött. Ha eléred az adott árbevételt (2021-ben 12 millió forint), kötelező felszámítani az áfát.
A visszaigénylésről: ha kevesebb a bevétel, mint az elszámolható áfás költség, akkor visszaigényelhető áfa keletkezik. Azonban az adótörvények alapján csak azt a költséget számolhatod el, amely közvetlen a vállalkozási tevékenységnek megfelelően keletkezett. Vannak olyan költségek is, amelyeket csak részben igényelhetsz vissza: erről bővebb tájékoztatást tud adni egy jó könyvelő.
Vannak azonban olyan költségek, jellemzően a munkabérek és a járulékok, amelyek nem visszaigényelhetők. Fontos azonban megjegyezni, hogy a munkavállalók motiválása, akár bérben, akár más juttatásokban, a cég egyik legfontosabb feladata. Sok vállalkozó gondolja úgy, hogy a járulékok kifizetése egy komoly anyagi teher a cégnek, azonban a kellőképp motivált munkavállaló a cég érdekeinek is jót tesz. Nem érdemes sok energiát fektetni a járulékok miatti idegeskedésbe: helyette teremts olyan munkakörnyezetet a dolgozóknak, amelyben szívesen végzik a munkájukat.
Persze azt is tartsd szem előtt, hogy az adott tevékenység esetén nagyon fontos a megfelelő mértékű áfakulcs alkalmazása, ugyanis komoly büntetéseket szabhat ki a NAV ellenkező esetben.
Mikor kell áfát fizetnünk?
Röviden összefoglalva: köteles vagy áfát fizetni. A magyar adórendszerben a hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie az áfát. Mivel ez a költség a hozzáadott, és nem a teljes érték után fizetendő, az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül.
Az áfa tehát indirekt adó, mivel nem az egyenlíti ki az állam felé, akitől a forrásösszeg származik. A kettős adóztatás elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni, vagy pedig az adóvisszatérítés eszközét alkalmazzák.
Az EU-ban a magyar áfa mértéke (27%) a legmagasabb.
Mikor okozhat problémát az áfa? (És miért közelítik meg sokan rossz oldalról?)
A legtöbb vállalkozás problémaként éli meg az áfa befizetését. Vannak bizonyos helyzetek, amikor gondot is okozhat az áfa, azonban ha van egy felkészült rendszered, nem érhet váratlan meglepetés. Arról nem is beszélve, hogy üzleti és fejlődési szempontból sem érdemes ezen rágódni.
Az időpontok problémája
A legnagyobb gondot általában az okozza, hogy nem megfelelőek az időpontok.
Fontos ugyanis, hogy az áfa-kötelezettség nem a számla ellenértékének, a számlára beérkezett időpontban és nem is a kiállítás időpontjában keletkezik.
Az áfa-kötelezettség a teljesítés időpontjában jön létre.
Tehát hiába nem küldted még el a számlát, ha a teljesítés bekövetkezett, az adott termék vagy szolgáltatás tulajdonost cserélt, a kötelezettség fennáll. Mindig arra a hónapra vonatkozóan kell bevallani az áfát, amikor az a számlán lévő teljesítési időpontra esett.
Ha például július 31-én megtörtént a teljesítés, de a számla augusztus 1-jén került kiállításra, az áfát az ügylet időpontjára, azaz július hónapra kell bevallani.
Jól jön, ha van egy átlátható rendszer, amelyben követed az adókötelezettség időpontjait, hogy a későbbiekben ne érjen váratlan fordulat.
A megfelelő adóstratégia segíthet abban, hogy elfelejtsd az áfa problémáját. Sokkal jobb előre gondolkodni, és elkerülni a fennakadásokat, mint a folyamatosan felbukkanó akadályokat áthidalni.
Hogyan alakítsuk ki az áfa rendszerét?
A fenti probléma elkerülésére kialakíthatsz egy rendszert, amely segít az áfa kezelésében. Ehhez figyelembe kell vennünk a teljesítés, a számla kiállítás, illetve a fizetés időpontját.
Az alábbiakat teheted:
- Beépíted az ajánlatba: ha a feltételek megjelennek az ajánlatban, az ügyfél tájékoztatása és dokumentáció is megtörtént.
- Szerződéskötés: ugyanez igaz a szerződésre is, azonban ha nincs konkrét szerződés, az ajánlat jelenti azt.
- Alszámla: ha nyitsz egy alszámlát a vállalkozói mellett, a bejövő adó teljesen külön gyűjthető, így nem kevered majd össze a cég pénzével. Ez a NAV felé is remek ellenőrzés.
- Visszaigénylés: az alszámla nyitása a visszaigénylést is megkönnyíti. Hiszen ide érkeznek be az adók, de a visszaigénylések is, így a bevallás után ami a számlán marad, az már a vállalkozás pénze.
Emellett szerencsés, ha az alábbiakat is vezeted egy táblázatba:
- a számla sorszáma,
- a számla kiállítója,
- a számla szerinti teljesítés időpontja,
- a számla nettó értéke,
- a számlában szereplő ÁFA-kulcs,
- a számla ÁFA-tartalma,
- a számla bruttó összege,
- összegzés az oszlopok alatt.
Így szinte biztosra mehetsz.
Hogyan legyen jó az áfa?
Arról már írtunk fentebb, hogy mikor tekinthető közgazdaságilag megfelelőnek az áfa. De hogyan tudod a vállalkozás számára is megfelelővé tenni?
- Alakíts ki egy rendszert: a fenti mellett legyen egy rendszered az adó finanszírozására is.
- Hozz létre szabályokat, és tartsd be a kialakított rendszert: mindenhol alkalmazd, a szerződéstől az ajánlaton át a számláig.
- Vezess nyilvántartást: a fenti táblázattal segíthetsz magadnak annyiban, hogy mindig képben legyél az aktualitásokat illetően.
- Egyeztess a könyvelővel: bármilyen változtatást szeretnél, először konzultálj a szakemberrel.
- Ne ölj értékes energiát az áfa kérdéskörébe: nem győzzük hangsúlyozni, hogy milyen káros ezen rágódni. Koncentrálj a céged fejlődésére az adóterhek helyett.
A sok áfa fizetése jó jel is lehet
Ehhez a ponthoz érve mi is sokszor szembesülünk azzal, milyen sokan tartanak a magas áfa megfizetésétől. Fontos azonban látnod, hogy az adózás “terhe” alól nem nagyon szabadulhatsz: érdemes ezeket az energiákat más területekbe fektetni.
Egy ütős stratégia, egy jól megírt üzleti terv és a dolgozók motiválása sokkal előremutatóbb hozzáállás, mint azon bosszankodni, és azon tűnődni, hogy miért és hogyan lehetne kisebb az áfateher. Az általános forgalmi adót ugyanis ígyis úgyis kivetik a cégekre, és magánemberként is szembesülnünk kell a megfizetésével.
Ne állj a magas áfa miatt a bevételnövekedés útjába: vezess rendszereket, egyeztess a könyvelővel, és ha bármi segítségre lenne szükség, keress minket bátran!
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
Egy vállalkozónak számtalan tényezőre kell odafigyelnie. A számos kötelezettség a NAV felé, az adók és a járulékok befizetése komoly tudatosságot igényel. Ehhez a legjobb az, ha a rendelkezésünkre áll egy adónaptár, amely az év minden hónapjában segítségünkre lesz.
A vállalkozás vezetése megannyi feladattal jár. Az egyik ilyen, általában nem szívderítő teendő, a határidők betartása. Az adó és-járulékbefizetés ugyanis mindig szigorú határidőhöz kötött, amely komoly büntetéseket vonhat maga után.
Éppen ezért célszerű egy rendszeresített adónaptárral kalkulálni, amelybe minden fontos dátumot bevezetünk még év elején.
Erre a célra ajánljuk a NAV személyes adónaptárát is, de ha ennél gyorsabb, egyszerűbb válaszra lenne szükség, akkor alább összegyűjtöttük, mikor milyen adózási határidőkkel és kötelezettségekkel számolhat a vállalkozó.
Ha pedig biztosra mennénk, ez a könyvelési csekklista segít abban, hogy minden rendben van-e a cég könyvelésével.
Miért praktikus az adónaptár?
Nem is lehetne szemléletesebben megmutatni az adónaptár jelentőségét ennél a táblázatnál:
| A Magyarországon hatályban lévő adónemek (2020) |
| A forgalmazó és a befektetési alap különadója |
| Általános forgalmi adó |
| Bányajáradék |
| Bevándorlási különadó |
| Biztosítási adó |
| Cégautóadó |
| Ebrendészeti hozzájárulás |
| Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) |
| Élelmiszerlánc-felügyeleti díj |
| Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) |
| Építményadó |
| Erdővédelmi járulék |
| Földvédelmi járulék |
| Gépjárműadó |
| Gyógyszerforgalmazók különadói |
| Háztartási munka regisztrációs díja |
| Helyi iparűzési adó (HIPA) |
| Hulladéklerakási járulék |
| Idegenforgalmi adó |
| Illeték |
| Innovációs járulék |
| Játékadó |
| Jövedéki adó |
| Kamarai hozzájárulás |
| Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) |
| Kisvállalati adó (KIVA) |
| Környezetterhelési díj |
| Környezetvédelmi termékdíj |
| Közművezetékek adója |
| Magánszemélyek kommunális adója |
| Munkaerő-piaci járulék |
| Népegészségügyi termékadó (NETA) |
| Nukleáris hozzájárulás |
| Nyugdíjjárulék |
| Pénzbeni egészségbiztosítási járulék |
| Pénzügyi szervezetek különadója |
| Pénzügyi tranzakciós illeték |
| Regisztrációs adó |
| Rehabilitációs hozzájárulás |
| Reklámadó |
| Reprográfiai és üres hordozó jogdíj |
| Szakképzési hozzájárulás |
| Személyi jövedelemadó (SZJA) |
| Szerencsejáték-felügyeleti díj |
| Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) |
| Táppénz-hozzájárulás |
| Társasági adó (TAO) |
| Távközlési adó |
| Telekadó |
| Települési adó |
| Természetbeni egészségbiztosítási járulék |
| Turizmusfejlesztési hozzájárulás |
| Vám |
| Vízkészletjárulék |
| Kiskereskedelmi adó (május 1-től fizetendő különadó) |
A táblázat megmutatja, milyen adónemek vannak érvényben jelenleg Magyarországon. Ezzel azért is érdemes tisztában lenni, mert a legtöbb esetben egy vállalkozást nem csak 1-2 járulékbefizetés vagy adóvonzat terhel.
Ezt a temérdek határidőt pedig ember legyen a talpán, aki fejben tudja tartani.
Mit tartalmaz az adónaptár?
Az adónaptár sorrendben megmutatja, épp milyen határidős kötelezettséggel kell számolnia a vállalkozónak. Ebbe beletartoznak a bevallások, járulék-és előlegbefizetések, egyéb adózási kötelezettségek. Ennek köszönhetően nem lesz csúszás és sokkal könnyebben lehet követni az év közbeni teendőket.
A NAV adónaptára is remek megoldás, amely teljesen vállalkozásra szabható. Az elkészült naptárat pedig le lehet menteni akár pdf formátumban is, amely később telefonról is megtekinthető lesz.
Milyen dátumokra kell figyelni év közben?
Az alábbi dátumokkal mindenképpen érdemes tisztában lenni vállalkozóként:
1. negyedév
| Január 12. | Bérszámfejtés KATA havi befizetés |
| Január 20. | Havi/negyedéves ÁFA bevallás Havi/negyedéves TAO előleg befizetése Tárgyévet megelőző utolsó negyedéves KIVA előleg bevallás Tárgyévet megelőző utolsó negyedéves innovációs járulékelőleg Tárgyévet megelőző utolsó negyedéves cégautó adóbevallás |
| Február 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Február 22. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
| Február 25. | KATA bevallás Éves ÁFA bevallás Rehabilitációs hj bevallás HIPA előleg csökkentésére vonatkozó nyilatkozat leadása |
| Március 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Március 16. | Iparűzési adó előleg befizetése az első félévre Első féléves gépjárműadó |
| Március 22. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
| Március 31. | Iparkamarai díj befizetése |
2. negyedév
| Április 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Április 20. | Havi/negyedéves ÁFA bevallás Havi/negyedéves TAO előleg Negyedéves innovációs járulékelőleg Negyedéves cégautó adóbevallás Negyedéves KIVA előleg |
| Május 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Május 20. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg Egyéni vállalkozók SZJA bevallása |
| Május 31. | Éves TAO bevallás Iparűzési adó bevallás Innovációs járulék bevallása KIVA bevallás Éves Beszámoló beküldési határideje |
| Június 14. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Június 21. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
3. negyedév
| Július 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Július 20. | Havi/negyedéves ÁFA bevallás Havi/negyedéves TAO előleg Negyedéves innovációs járulékelőleg Negyedéves cégautó adó bevallás Negyedéves KIVA adóelőleg |
| Augusztus 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Augusztus 23. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
| Szeptember 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| Szeptember 15. | Második féléves iparűzési adó előleg Féléves gépjárműadó |
| Szeptember 20. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
4. negyedév
| Október 12. | Bérszámfejtés Kata befizetés |
| Október 20. | Havi/negyedéves ÁFA bevallás Havi/negyedéves TAO előleg Negyedéves innovációs járulékelőleg Negyedéves cégautó adó bevallás Negyedéves KIVA adóelőleg |
| November 12. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| November 22. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
| December 13. | Bérszámfejtés KATA befizetés |
| December 20. | Havi ÁFA bevallás Havi TAO előleg |
Éves SZJA bevallás
Az egyik legfontosabb kötelezettség az éves személyi jövedelem adó bevallása.
Két fontos dátum az SZJA-val kapcsolatban:
- május 20. – magánszemélyek bevallása
- február 25. – egyéni vállalkozók bevallása.
Az SZJA-ról szóló ‘53-as bevallással együtt az adót is meg kell fizetni.
Járulékbevallás
A bérjárulékok befizetésének időpontja:
- a tárgyhónapot követő 12. nap.
Ebbe beletartozik a bevallás és a NAV felé utalás is. Az alábbi járulékokra vonatkozik mindez:
- nyugdíjjárulék
- egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék
- személyi jövedelemadó
- szociális hozzájárulási adó
- szakképzési hozzájárulás
- egészségügyi hozzájárulás
A bevallás nyomtatványa: cégeknek ’08, egyéni vállalkozónak ’58.
KATA befizetések
A kisadózók KATA befizetési kötelezettsége:
- minden hónap 12. napjáig.
Bevallásra nincs szükség.
ÁFA-bevallás
Az ÁFA-bevallást a ‘65-ös nyomtatványon kell leadni. Az ehhez szükséges határidők:
- havi gyakoriság esetén tárgyhót követő hó 20. napja
- negyedéves gyakoriság esetén a tárgynegyedévet követő hó 20. napja
- éves gyakoriság esetén az adóévet követő év február 25.
KIVA éves bevallás, adóelőleg fizetése, negyedéves adóelőleg
A KIVA éves bevallása és az adókülönbözet megfizetésének határideje:
- május 31.
A havi adóelőleg fizetésének határideje:
- tárgyhónapot követő hónap 20.
Negyedéves adóelőleg fizetése:
- április 20.
- július 20.
- október 20.
- január 20.
Társasági adó, azaz a TAO bevallása
A TAO éves bevallását és az adókülönbözet megfizetését a ‘29-es nyomtatványon az alábbi határidőig kell megtenni:
- következő év május 31.
Az adóelőleget havonta vagy negyedévente szükséges:
- a tárgyidőszakot követő hó 20. napjáig.
Kereskedelmi és Iparkamarai regisztrációs díj (5.000,- Ft/év)
A befizetési határideje:
- 2021. március 31.
Helyi iparűzési adó befizetése
A társasági adóval egyidőben kell befizetni, azaz:
- május 31-ig.
Az előleg utalásának dátumai:
- szeptember 15.,
- március 15.
Innovációs járulék
Az innovációs járulékhoz tartozó fontos dátumok az alábbiak:
Adóelőleg fizetése:
- negyedévente, az adott hónap 20. napjáig.
Feltöltésre, amennyiben kötelezettek vagyunk:
- december 20-ig.
Éves bevallás benyújtása pedig:
- május 31-ig.
Rehabilitációs hozzájárulás
A ‘01-es bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje:
- negyedévente, minden negyedévet követő hó 20-áig.
Ez az adónem kötelezettség csak azokat a vállalkozásokat érinti, ahol a foglalkoztatottak általános létszáma 25 fő.
Gépjárműadó
A vállalkozás tulajdonában lévő cégautó utáni adó megfizetése:
- negyedévente, a negyedévet követő hó 20. napjáig.
Cégautó utáni adó
Az Önkormányzat felé fizetendő adó határideje:
- minden év március 15-e,
- minden év szeptember 15-e.
Természetesen egy jó könyvelő mindig időben tájékoztatja ügyfeleit a közelgő határidőről, de ha ez mégsem történne meg, javasoljuk a komplex auditot.
Ennek során kiderülhetnek a rejtett hibák, felmérjük az igényeket és a lehetséges megoldásokat. Ebben mi is tudunk segíteni, így ha szükségét érzi, forduljon hozzánk bizalommal!
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
A kisvállalati adó (KIVA) adózási forma alkalmazása egyre több vállalkozóban felmerül. Sokaknak praktikusabb átváltani erre az adónemre, azonban nem feltétlenül tudják, mikor és hogyan érdemes megtenni ezt a lépést.
Ha egy vállalkozó tisztában van az adózási lehetőségeivel, szinte már nyert ügye van. A jól megválasztott adózási forma még az üzleti tervet is segítheti, és komoly összegeket spórolhat így a vállalat. Azonban ehhez tudni kell, milyen opciók állnak rendelkezésre: a könyvelő rengeteget tud ebben segíteni.
Mi magunk is vállalunk konkrét adóstratégiai tanácsadást, amelyben végigjárjuk, hogy melyik a legmegfelelőbb adózási forma a vállalkozásának, illetve hogyan takaríthat meg több pénzt legálisan.
Röviden a kisvállalati adó (KIVA) tudnivalóiról
A kisvállalati adó, azaz a KIVA egy olyan egyszerűsített adónem, amely összevonja a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót és a szakképzési hozzájárulást.
Ezáltal egy jóval egyszerűbb adózási forma, nem mellesleg pedig sokat spórolhat vele a cég. Természetesen igénylésének megvannak a feltételei. Erről és magáról a kisvállalati adó kérdéseiről már írtunk egy korábbi bejegyzésben.
Mikor válasszuk a KIVA-t?
Ha már tisztában vagyunk az adózási formával, érkezik a következő kérdés: mikor érdemes áttérni a kisvállalati adóra. Akárcsak a legtöbb ilyen döntésnél, itt is tisztában kell lenni a feltételekkel, melyek az alábbiak:
- munkavállalók létszáma: a dolgozók száma – beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is – nem haladta meg az 50 főt az előző évben;
- árbevétel: beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is, az előző évben nem haladta meg a 3 milliárd forintot;
- mérlegfőösszeg: nem haladta meg az 3 milliárd forintot.
Tehát akkor mindenképpen érdemes megfontolni a kivára váltást, ha a cégünkben sok az alkalmazott (magasak a fizetések, magas a bérköltség és a bérjárulékok stb.). Valamint, ha a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét.
Emellett akkor is érdemes a kisvállalkozói adóban gondolkodni, ha a nyereséget inkább a cégünkbe invesztálnánk, ahelyett, hogy kivennénk.
Tisztában kell lennünk azzal is, hogy bizonyos esetekben nem ez az adózási forma a megfelelő cégünk számára. Ha például gyakorlati képzést folytatunk, vagy tervezzük ezt a jövőben, akkor nem a KIVA a mi adónemünk.
Milyen időszakban térjünk át a kisvállalati adózásra?
Ha már eldöntöttük, hogy a KIVA a megfelelő választás, a következő kérdés a mikor lesz. Habár a jó könyvelő ebben is tud segíteni, nem árt, ha már a kezdetekkor tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel.
Azt tudni kell, hogy lehetőség van év közben is áttérni a KIVA-ra. Az év közbeni és az év végi áttérésnek is lehetnek előnyei és hátrányai egyaránt. Valamint azt is tudni kell, hogy más a helyzet a meglévő, és más az induló vállalkozásoknál.
A KIVA-ra való áttéréskor új üzleti év kezdődik, ezért az áttérést megelőző üzleti év a legutóbbi mérlegfordulónaptól a KIVA alanyiság kezdetét megelőző napig tart.
Így tehát a kisvállalati adóalanyiság kezdetekor a vizsgált üzleti év eltérést fog mutatni a kapcsolt vállalkozások esetében vizsgált évtől. Emiatt alaposan meg kell választani, mi a megfelelő időpont az áttérésre.
Fontos kiemelni, hogy a kapcsolt vállalkozások esetén a társasági adó (TAO) törvényekre utalunk vissza. Azaz a többségi tulajdonos közeli hozzátartozóinak cégeit is számításba kell venni az értékhatár szempontjából. Márpedig tudjuk, hogy a KIVA esetén döntő tényező az értékhatár és a létszám.
A KIVA alanyiság a választásunkat követő hónap első napján indul, és a bejelentéstől számított 30 napon belül visszavonható.
Fontos még kitérnünk arra is, hogy ha korábban a társasági adó alanyai voltunk, ezek a rendelkezések kezelik az átállásból adódó problémákat:
- a kisvállalati adóalanyiság előtti időszakban keletkezett adózott eredmény és eredménytartalék terhére fizetett osztalék összege nem képez KIVA alapot akkor sem, ha azt a KIVA alanyiság idején fizetik ki;
- ahogyan írtuk, fontos, hogy a KIVA-ra áttérés első napjával új üzleti év kezdődik, tehát január 1-je (mivel a KIVA választás feltétele a december 31-i mérlegfordulónap) és a KIVA alanyiságot megelőző hónap utolsó napja közötti időszakra el kell készíteni a beszámolót, ha kell, könyvvizsgálat szükséges;
- erre az időszakra vonatkozik az is, hogy a jogutód nélküli megszűnésre irányadó záró társasági adóbevallást el kell készíteni, az áttérést követő ötödik hónap utolsó napjáig.
Mindezt nem kell alkalmaznunk a fejlesztési tartalékokra.
Érdemes figyelembe venni, hogy az átjelentkezéshez szükséges 30 ügyintézési nap. Emiatt ugyanis előfordulhat, hogy a kérelem elfogadásáról érkező értesítés később érkezik meg, mint amikor már a cégre az új adónem vonatkozik.
Ha például hó végén adjuk be a kérelmet, a következő hónap első napjától már a KIVA hatálya alá tartozunk, de lehet, hogy az értesítés csak hetekkel később érkezik meg.
Áttérés KIVA szerinti adózásra év végén
Mikor válasszuk az év végi áttérést?
Az új üzleti év kezdete miatt az áttérés napját megelőző nappal az előző üzleti évünk véget ér, amely extra papírmunkát jelent. Ezért számolni kell azzal, hogy ha év végén térünk át a KIVA hatálya alá, a beszámolási kötelezettség mindenképpen él az év vége miatt. Így voltaképp két legyet üthetünk egy csapásra.
Tehát kevesebb adminisztrációt jelent az év végi áttérés.
Áttérés a KIVA-ra év közben
Akkor sincs azonban probléma, ha mégis az év közbeni áttérést választjuk, így ugyanis akár spórolhatunk is a cégünknek a KIVA szabályai miatt.
Mivel bármikor áttérhetünk a KIVA-ra, ahogyan fentebb írtuk a következő hónap első napjától már él az alanyiság, így ennek megfelelően kell adózni a következő hónap első napjától.
Bejelentkezni a könyvelő segítségével, a cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetek esetében ez a 20T201T nyomtatványon, a cégjegyzésre nem kötelezett szervezetek esetében pedig a 20T201 nyomtatványon lehet.
Mire figyeljünk, ha új vállalkozásként választjuk a KIVA-t?
A KIVA áttérés annyiban más új vállalkozásként, hogy a KIVA adóalanyiság kérelmét a cégbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell.
Ha év közben kezdjük meg a tevékenységet erre mindenképp figyeljünk. Ha pedig cégbejegyzésre nem kötelezett adóalanyiságról van szó, akkor szintén a ’T201 nyomtatvány kitöltése szükséges.
Végül kiemelnénk, hogy adónemet váltani mindig komoly döntés, és mérlegelés kérdése. Ebben, és más adózási döntésekben is állunk rendelkezésre.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
A hazai kisvállalkozások 2013 óta választhatják a KIVA névre hallgató adónemet, de sokszor nem egyértelmű, hogy ezzel jól is járnak-e. Hordoz adóelőnyöket, a segítségével optimalizálhatjuk az adózást, de minden esetben egyéni döntést kell hozni arról, hogy megéri-e az áttérés. Ebben a cikkben igyekszünk segítséget adni ahhoz, hogy a jó kérdéseket tegye fel a kisvállalkozó, aki ezt az adózási formát fontolgatja.
Döntés, amit nem hozhatunk meg egyedül
A kisvállalati adózásra való áttérés és az erről való döntés egyáltalán nem egyszerű feladat. Minden esetben javasolt erre szakosodott, szakmailag maximálisan felkészült szakembert, könyvelő irodát felkeresni már a döntéshozatal első fázisában. Szakember nélkül ugyanis még az sem biztos, hogy egyáltalán ráakadunk a megfelelő kérdésekre – a megfelelő válaszok pedig, amelyek a döntéshozatalban segítenek, még bonyolultabbak.
Ahhoz, hogy helyes döntést tudjon hozni az adott vállalkozás, egyedi mérlegelésre van szükség. Azok a szakemberek, akik az utóbbi években erre az adónemre szakosodtak, kielégítő választ tudnak adni arra, hogy mikor és kinek éri meg erre az adózási formára áttérni.
Ilyen szakembert találni nem éppen könnyű feladat.
A legtöbb könyvelő és könyvelő iroda egyáltalán nem foglalkozik ezzel a formával, vagy csak igen kevés KIVÁ-s céget könyvel. Sokan egyáltalán nem is ajánlják ezt ügyfeleiknek, mivel nem értenek hozzá, maguk sem tudják a megfelelő döntések meghozatalát kellően megalapozni.
Ennek oka, hogy az adónem viszonylag új, így a könyvelőknek egy eddig teljesen ismeretlen, új szemlélettel kellett megismerkedniük, és erre nem mindenki tudott vállalkozni – akár időhiány vagy éppen az adónem iránti érdeklődés hiánya miatt.
Nem elhanyagolható tényező a szoftverigény sem. Bár nem feltétlenül kell egy KIVÁ-s vállalkozás könyveléséhez új szoftvert vásárolni, de az egyedi paraméterezésű listák előállítása elengedhetetlen – ez további komplexitást szül és csökkenti azon szakemberek számát, akik szívesen foglalkoznak az adónemmel.
Ne feledd: Ahhoz, hogy helyes döntést tudjon hozni az adott vállalkozás, egyedi mérlegelésre van szükség. Azok a szakemberek, akik az utóbbi években erre az adónemre szakosodtak, kielégítő választ tudnak adni arra, hogy mikor és kinek éri meg erre az adózási formára áttérni.
Nagyon fontos tehát a személyes konzultáció, ahol a szakember és a vállalkozó közösen elemzi az előző minimum két év lezárt időszakát, pontos és megbízható számadatok birtokában. Elmaradhatatlan, hogy a vállalkozónak konkrét elképzelései legyenek a jövőre nézve is, fontos tudnia a vállalkozás következő két évben várható árbevételét, a foglalkoztatottak tervezett létszámát, és a részükre fizetendő bérek nagyságát.
Általánosan a kisvállalati adóról (2012. évi CXLVII. törvény)
Mi az a KIVA pontosan?
A KIVA lényegében egy egyszerűsített adónem, amely három másik, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki egyben.
Ezek:
- a szociális hozzájárulási adó,
- a szakképzési hozzájárulás, illetve
- a társasági adó.
Az első két adónem a foglalkoztatottak bére után fizetendő (a szociális hozzájárulási adó 2018-ban 19,5%, a szakképzési hozzájárulás 1,5% a bruttó munkabérek után), a társasági adó 9%, amelyet pedig a nyereség után kell fizetni.
A KIVA mértéke az adóalap 13%-a. Előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a béremelésre.
A KIVA mértéke az adóalap 13%-a. Előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a béremelésre.
Ezek alapján elmondhatjuk, hogy azoknak a vállalkozásoknak érdemes elgondolkozni az áttérésen, amelyek relatíve sok alkalmazottat és magasabb bérekkel foglalkoztatnak, illetve a személyi jellegű kifizetéseik (ilyenek a munkabér, a kifizetések a tulajdonosok felé, munkavállalóknak fizetett költségtérítések, segélyek, jutalmak, támogatások, végkielégítés és így tovább) és ezek adó- és járulékvonzata nagyobb, mint a vállalkozás adott évi Tao. szerint számított nyeresége.
A KIVA kedvező választás azoknak a gyorsan fejlődő vállalkozásoknak is, akik beruházásokra és a készletek növelésére nagyobb összegeket kívánnak fordítani.
A választásra jogosultak köre, a teljesség igénye nélkül:
- egyéni cég
- betéti társaság (Bt.)
- korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
- zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.)
- ügyvédi- és közjegyző iroda
2019-től már a bevételi értékhatár is megemelkedik, így az 1 milliárd forintot meg nem haladó árbevétellel rendelkező vállalkozások számára is megnyílt a lehetőség a KIVA választására.
Természetesen a választásnak is több feltétele van, ezeket most nem soroljuk fel, de személyes konzultáció keretében az egyeztetésük elengedhetetlen.
A KIVA-kötelezettség meghatározása
A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye. Vagyis az adott és kapott osztalék egyenlege, nyereség és veszteség egyenlege a tőkeműveleteknél, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összegével. (Ezeket a fentiekben részleteztük.)
A KIVA mértéke az adóalap 13%-a. Előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a béremelésre.
Módosító tételek az adóalap meghatározásánál, ezek a következők:
Adóalapot növeli:
- tőkekivonás (jegyzett tőke leszállítás)
- jóváhagyott, fizetendő osztalék (adóévi)
- a pénztár értékének tárgyévi növekménye (itt van egy mentesített érték is!)
- a Tao. törvényben meghatározott, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek
- bírságok, pótlékok
- a behajthatatlannak nem minősülő követelések elengedése
Az adóalapot csökkenti:
- tőkebevonás (jegyzett tőke emelés)
- kapott, járó osztalék bevételként elszámolt összege (adóévi)
- a pénztár értékének tárgyévi csökkenése (figyelembe véve a mentesített értéket is)
Figyelni kell a kapcsolt vállalkozások közt létrejött ügyletekre, különösen a szokásos piaci értéktől eltérő ellenérték megállapítására – ennek ideális kezelésére szintén javasoljuk a szakemberrel való konzultációt.
Az előző évek veszteségének felhasználhatósága is nagy könnyebbség a KIVA választása szempontjából. A veszteség elhatárolás módját és ütemét az erre specializálódott szakember (könyvelő) a legideálisabb módon tudja érvényesíteni a vállalkozásoknál.
Az adó bevallása, előleg, adófizetés:
- a KIVA éves elszámolású adó, évente egyszer, tárgyévet követő május 31-ig kell bevallani az erre rendszeresített nyomtatványon
- az adóelőleget az adózó negyedévente kell, hogy megállapítsa, bevallja, és megfizesse, a tárgynegyedévet követő 20-áig.
- az előleg az adóalap 13%-a
- az előlegek és az éves adókötelezettség különbözetét az éves bevallásban rendezni kell, az esetlegesen keletkező befizetést vagy visszaigénylést, adóévet követő május 31-ig kell teljesíteni, ill. igényelni.
Áttérés a kisvállalati adóra:
- az adóhatósághoz való bejelentést követő hónap első napjával létrejön az adóalanyiság (tehát nem kell megvárni az év végét, év közben is bármikor át lehet térni)
- az adóalanyiság létrejöttének napjával önálló üzleti év kezdődik
- aki a társasági adó alanyaként tér át a kisvállalati adóra, a Tao. törvény hatálya alól kikerül, és a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmaznia, záró bevallást kell benyújtania.
A KIVA választható a tevékenységét év közben kezdő – újonnan létrejövő – vállalkozás esetén is, ennek bejelentési szabályait fontos ismerni és betartani.
Látható, hogy egyáltalán nem egyszerű az adónem értelmezése. Fenti írásunk a teljesség igénye nélkül, tájékoztató jelleggel készült.
Ne feledd: Látható, hogy egyáltalán nem egyszerű az adónem értelmezése. Fenti írásunk a teljesség igénye nélkül, tájékoztató jelleggel készült.
Célja, hogy megkönnyítsük a dolgát azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már tájékozódtak valamilyen formában ezen adózási forma előnyeiről, de még döntést nem sikerült hozniuk, nem kaptak kellő tájékoztatást, nem kaptak választ kérdéseikre.
Ha további kérdése van, lépjen velünk kapcsolatba és kérjen adótanácsadási időpontot. Irodánk 2019-től KIVÁ-ra specializálódott szolgáltatást is nyújt, így egészen biztosan segíteni tudunk a jó döntés meghozatalában.
Ismerje meg szolgáltatásainkat!
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
