A kisvállalati adó (KIVA) adózási forma alkalmazása egyre több vállalkozóban felmerül. Sokaknak praktikusabb átváltani erre az adónemre, azonban nem feltétlenül tudják, mikor és hogyan érdemes megtenni ezt a lépést.
Ha egy vállalkozó tisztában van az adózási lehetőségeivel, szinte már nyert ügye van. A jól megválasztott adózási forma még az üzleti tervet is segítheti, és komoly összegeket spórolhat így a vállalat. Azonban ehhez tudni kell, milyen opciók állnak rendelkezésre: a könyvelő rengeteget tud ebben segíteni.
Mi magunk is vállalunk konkrét adóstratégiai tanácsadást, amelyben végigjárjuk, hogy melyik a legmegfelelőbb adózási forma a vállalkozásának, illetve hogyan takaríthat meg több pénzt legálisan.
Röviden a kisvállalati adó (KIVA) tudnivalóiról
A kisvállalati adó, azaz a KIVA egy olyan egyszerűsített adónem, amely összevonja a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót és a szakképzési hozzájárulást.
Ezáltal egy jóval egyszerűbb adózási forma, nem mellesleg pedig sokat spórolhat vele a cég. Természetesen igénylésének megvannak a feltételei. Erről és magáról a kisvállalati adó kérdéseiről már írtunk egy korábbi bejegyzésben.
Mikor válasszuk a KIVA-t?
Ha már tisztában vagyunk az adózási formával, érkezik a következő kérdés: mikor érdemes áttérni a kisvállalati adóra. Akárcsak a legtöbb ilyen döntésnél, itt is tisztában kell lenni a feltételekkel, melyek az alábbiak:
- munkavállalók létszáma: a dolgozók száma – beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is – nem haladta meg az 50 főt az előző évben;
- árbevétel: beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is, az előző évben nem haladta meg a 3 milliárd forintot;
- mérlegfőösszeg: nem haladta meg az 3 milliárd forintot.
Tehát akkor mindenképpen érdemes megfontolni a kivára váltást, ha a cégünkben sok az alkalmazott (magasak a fizetések, magas a bérköltség és a bérjárulékok stb.). Valamint, ha a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét.
Emellett akkor is érdemes a kisvállalkozói adóban gondolkodni, ha a nyereséget inkább a cégünkbe invesztálnánk, ahelyett, hogy kivennénk.
Tisztában kell lennünk azzal is, hogy bizonyos esetekben nem ez az adózási forma a megfelelő cégünk számára. Ha például gyakorlati képzést folytatunk, vagy tervezzük ezt a jövőben, akkor nem a KIVA a mi adónemünk.
Milyen időszakban térjünk át a kisvállalati adózásra?
Ha már eldöntöttük, hogy a KIVA a megfelelő választás, a következő kérdés a mikor lesz. Habár a jó könyvelő ebben is tud segíteni, nem árt, ha már a kezdetekkor tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel.
Azt tudni kell, hogy lehetőség van év közben is áttérni a KIVA-ra. Az év közbeni és az év végi áttérésnek is lehetnek előnyei és hátrányai egyaránt. Valamint azt is tudni kell, hogy más a helyzet a meglévő, és más az induló vállalkozásoknál.
A KIVA-ra való áttéréskor új üzleti év kezdődik, ezért az áttérést megelőző üzleti év a legutóbbi mérlegfordulónaptól a KIVA alanyiság kezdetét megelőző napig tart.
Így tehát a kisvállalati adóalanyiság kezdetekor a vizsgált üzleti év eltérést fog mutatni a kapcsolt vállalkozások esetében vizsgált évtől. Emiatt alaposan meg kell választani, mi a megfelelő időpont az áttérésre.
Fontos kiemelni, hogy a kapcsolt vállalkozások esetén a társasági adó (TAO) törvényekre utalunk vissza. Azaz a többségi tulajdonos közeli hozzátartozóinak cégeit is számításba kell venni az értékhatár szempontjából. Márpedig tudjuk, hogy a KIVA esetén döntő tényező az értékhatár és a létszám.
A KIVA alanyiság a választásunkat követő hónap első napján indul, és a bejelentéstől számított 30 napon belül visszavonható.
Fontos még kitérnünk arra is, hogy ha korábban a társasági adó alanyai voltunk, ezek a rendelkezések kezelik az átállásból adódó problémákat:
- a kisvállalati adóalanyiság előtti időszakban keletkezett adózott eredmény és eredménytartalék terhére fizetett osztalék összege nem képez KIVA alapot akkor sem, ha azt a KIVA alanyiság idején fizetik ki;
- ahogyan írtuk, fontos, hogy a KIVA-ra áttérés első napjával új üzleti év kezdődik, tehát január 1-je (mivel a KIVA választás feltétele a december 31-i mérlegfordulónap) és a KIVA alanyiságot megelőző hónap utolsó napja közötti időszakra el kell készíteni a beszámolót, ha kell, könyvvizsgálat szükséges;
- erre az időszakra vonatkozik az is, hogy a jogutód nélküli megszűnésre irányadó záró társasági adóbevallást el kell készíteni, az áttérést követő ötödik hónap utolsó napjáig.
Mindezt nem kell alkalmaznunk a fejlesztési tartalékokra.
Érdemes figyelembe venni, hogy az átjelentkezéshez szükséges 30 ügyintézési nap. Emiatt ugyanis előfordulhat, hogy a kérelem elfogadásáról érkező értesítés később érkezik meg, mint amikor már a cégre az új adónem vonatkozik.
Ha például hó végén adjuk be a kérelmet, a következő hónap első napjától már a KIVA hatálya alá tartozunk, de lehet, hogy az értesítés csak hetekkel később érkezik meg.
Áttérés KIVA szerinti adózásra év végén
Mikor válasszuk az év végi áttérést?
Az új üzleti év kezdete miatt az áttérés napját megelőző nappal az előző üzleti évünk véget ér, amely extra papírmunkát jelent. Ezért számolni kell azzal, hogy ha év végén térünk át a KIVA hatálya alá, a beszámolási kötelezettség mindenképpen él az év vége miatt. Így voltaképp két legyet üthetünk egy csapásra.
Tehát kevesebb adminisztrációt jelent az év végi áttérés.
Áttérés a KIVA-ra év közben
Akkor sincs azonban probléma, ha mégis az év közbeni áttérést választjuk, így ugyanis akár spórolhatunk is a cégünknek a KIVA szabályai miatt.
Mivel bármikor áttérhetünk a KIVA-ra, ahogyan fentebb írtuk a következő hónap első napjától már él az alanyiság, így ennek megfelelően kell adózni a következő hónap első napjától.
Bejelentkezni a könyvelő segítségével, a cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetek esetében ez a 20T201T nyomtatványon, a cégjegyzésre nem kötelezett szervezetek esetében pedig a 20T201 nyomtatványon lehet.
Mire figyeljünk, ha új vállalkozásként választjuk a KIVA-t?
A KIVA áttérés annyiban más új vállalkozásként, hogy a KIVA adóalanyiság kérelmét a cégbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell.
Ha év közben kezdjük meg a tevékenységet erre mindenképp figyeljünk. Ha pedig cégbejegyzésre nem kötelezett adóalanyiságról van szó, akkor szintén a ’T201 nyomtatvány kitöltése szükséges.
Végül kiemelnénk, hogy adónemet váltani mindig komoly döntés, és mérlegelés kérdése. Ebben, és más adózási döntésekben is állunk rendelkezésre.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
