A kisvállalati adó (KIVA) adózási forma alkalmazása egyre több vállalkozóban felmerül. Sokaknak praktikusabb átváltani erre az adónemre, azonban nem feltétlenül tudják, mikor és hogyan érdemes megtenni ezt a lépést.
Ha egy vállalkozó tisztában van az adózási lehetőségeivel, szinte már nyert ügye van. A jól megválasztott adózási forma még az üzleti tervet is segítheti, és komoly összegeket spórolhat így a vállalat. Azonban ehhez tudni kell, milyen opciók állnak rendelkezésre: a könyvelő rengeteget tud ebben segíteni.
Mi magunk is vállalunk konkrét adóstratégiai tanácsadást, amelyben végigjárjuk, hogy melyik a legmegfelelőbb adózási forma a vállalkozásának, illetve hogyan takaríthat meg több pénzt legálisan.
Röviden a kisvállalati adó (KIVA) tudnivalóiról
A kisvállalati adó, azaz a KIVA egy olyan egyszerűsített adónem, amely összevonja a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót és a szakképzési hozzájárulást.
Ezáltal egy jóval egyszerűbb adózási forma, nem mellesleg pedig sokat spórolhat vele a cég. Természetesen igénylésének megvannak a feltételei. Erről és magáról a kisvállalati adó kérdéseiről már írtunk egy korábbi bejegyzésben.
Mikor válasszuk a KIVA-t?
Ha már tisztában vagyunk az adózási formával, érkezik a következő kérdés: mikor érdemes áttérni a kisvállalati adóra. Akárcsak a legtöbb ilyen döntésnél, itt is tisztában kell lenni a feltételekkel, melyek az alábbiak:
- munkavállalók létszáma: a dolgozók száma – beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is – nem haladta meg az 50 főt az előző évben;
- árbevétel: beleértve a kapcsolt vállalkozásokat is, az előző évben nem haladta meg a 3 milliárd forintot;
- mérlegfőösszeg: nem haladta meg az 3 milliárd forintot.
Tehát akkor mindenképpen érdemes megfontolni a kivára váltást, ha a cégünkben sok az alkalmazott (magasak a fizetések, magas a bérköltség és a bérjárulékok stb.). Valamint, ha a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét.
Emellett akkor is érdemes a kisvállalkozói adóban gondolkodni, ha a nyereséget inkább a cégünkbe invesztálnánk, ahelyett, hogy kivennénk.
Tisztában kell lennünk azzal is, hogy bizonyos esetekben nem ez az adózási forma a megfelelő cégünk számára. Ha például gyakorlati képzést folytatunk, vagy tervezzük ezt a jövőben, akkor nem a KIVA a mi adónemünk.
Milyen időszakban térjünk át a kisvállalati adózásra?
Ha már eldöntöttük, hogy a KIVA a megfelelő választás, a következő kérdés a mikor lesz. Habár a jó könyvelő ebben is tud segíteni, nem árt, ha már a kezdetekkor tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel.
Azt tudni kell, hogy lehetőség van év közben is áttérni a KIVA-ra. Az év közbeni és az év végi áttérésnek is lehetnek előnyei és hátrányai egyaránt. Valamint azt is tudni kell, hogy más a helyzet a meglévő, és más az induló vállalkozásoknál.
A KIVA-ra való áttéréskor új üzleti év kezdődik, ezért az áttérést megelőző üzleti év a legutóbbi mérlegfordulónaptól a KIVA alanyiság kezdetét megelőző napig tart.
Így tehát a kisvállalati adóalanyiság kezdetekor a vizsgált üzleti év eltérést fog mutatni a kapcsolt vállalkozások esetében vizsgált évtől. Emiatt alaposan meg kell választani, mi a megfelelő időpont az áttérésre.
Fontos kiemelni, hogy a kapcsolt vállalkozások esetén a társasági adó (TAO) törvényekre utalunk vissza. Azaz a többségi tulajdonos közeli hozzátartozóinak cégeit is számításba kell venni az értékhatár szempontjából. Márpedig tudjuk, hogy a KIVA esetén döntő tényező az értékhatár és a létszám.
A KIVA alanyiság a választásunkat követő hónap első napján indul, és a bejelentéstől számított 30 napon belül visszavonható.
Fontos még kitérnünk arra is, hogy ha korábban a társasági adó alanyai voltunk, ezek a rendelkezések kezelik az átállásból adódó problémákat:
- a kisvállalati adóalanyiság előtti időszakban keletkezett adózott eredmény és eredménytartalék terhére fizetett osztalék összege nem képez KIVA alapot akkor sem, ha azt a KIVA alanyiság idején fizetik ki;
- ahogyan írtuk, fontos, hogy a KIVA-ra áttérés első napjával új üzleti év kezdődik, tehát január 1-je (mivel a KIVA választás feltétele a december 31-i mérlegfordulónap) és a KIVA alanyiságot megelőző hónap utolsó napja közötti időszakra el kell készíteni a beszámolót, ha kell, könyvvizsgálat szükséges;
- erre az időszakra vonatkozik az is, hogy a jogutód nélküli megszűnésre irányadó záró társasági adóbevallást el kell készíteni, az áttérést követő ötödik hónap utolsó napjáig.
Mindezt nem kell alkalmaznunk a fejlesztési tartalékokra.
Érdemes figyelembe venni, hogy az átjelentkezéshez szükséges 30 ügyintézési nap. Emiatt ugyanis előfordulhat, hogy a kérelem elfogadásáról érkező értesítés később érkezik meg, mint amikor már a cégre az új adónem vonatkozik.
Ha például hó végén adjuk be a kérelmet, a következő hónap első napjától már a KIVA hatálya alá tartozunk, de lehet, hogy az értesítés csak hetekkel később érkezik meg.
Áttérés KIVA szerinti adózásra év végén
Mikor válasszuk az év végi áttérést?
Az új üzleti év kezdete miatt az áttérés napját megelőző nappal az előző üzleti évünk véget ér, amely extra papírmunkát jelent. Ezért számolni kell azzal, hogy ha év végén térünk át a KIVA hatálya alá, a beszámolási kötelezettség mindenképpen él az év vége miatt. Így voltaképp két legyet üthetünk egy csapásra.
Tehát kevesebb adminisztrációt jelent az év végi áttérés.
Áttérés a KIVA-ra év közben
Akkor sincs azonban probléma, ha mégis az év közbeni áttérést választjuk, így ugyanis akár spórolhatunk is a cégünknek a KIVA szabályai miatt.
Mivel bármikor áttérhetünk a KIVA-ra, ahogyan fentebb írtuk a következő hónap első napjától már él az alanyiság, így ennek megfelelően kell adózni a következő hónap első napjától.
Bejelentkezni a könyvelő segítségével, a cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetek esetében ez a 20T201T nyomtatványon, a cégjegyzésre nem kötelezett szervezetek esetében pedig a 20T201 nyomtatványon lehet.
Mire figyeljünk, ha új vállalkozásként választjuk a KIVA-t?
A KIVA áttérés annyiban más új vállalkozásként, hogy a KIVA adóalanyiság kérelmét a cégbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell.
Ha év közben kezdjük meg a tevékenységet erre mindenképp figyeljünk. Ha pedig cégbejegyzésre nem kötelezett adóalanyiságról van szó, akkor szintén a ’T201 nyomtatvány kitöltése szükséges.
Végül kiemelnénk, hogy adónemet váltani mindig komoly döntés, és mérlegelés kérdése. Ebben, és más adózási döntésekben is állunk rendelkezésre.
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
A hazai kisvállalkozások 2013 óta választhatják a KIVA névre hallgató adónemet, de sokszor nem egyértelmű, hogy ezzel jól is járnak-e. Hordoz adóelőnyöket, a segítségével optimalizálhatjuk az adózást, de minden esetben egyéni döntést kell hozni arról, hogy megéri-e az áttérés. Ebben a cikkben igyekszünk segítséget adni ahhoz, hogy a jó kérdéseket tegye fel a kisvállalkozó, aki ezt az adózási formát fontolgatja.
Döntés, amit nem hozhatunk meg egyedül
A kisvállalati adózásra való áttérés és az erről való döntés egyáltalán nem egyszerű feladat. Minden esetben javasolt erre szakosodott, szakmailag maximálisan felkészült szakembert, könyvelő irodát felkeresni már a döntéshozatal első fázisában. Szakember nélkül ugyanis még az sem biztos, hogy egyáltalán ráakadunk a megfelelő kérdésekre – a megfelelő válaszok pedig, amelyek a döntéshozatalban segítenek, még bonyolultabbak.
Ahhoz, hogy helyes döntést tudjon hozni az adott vállalkozás, egyedi mérlegelésre van szükség. Azok a szakemberek, akik az utóbbi években erre az adónemre szakosodtak, kielégítő választ tudnak adni arra, hogy mikor és kinek éri meg erre az adózási formára áttérni.
Ilyen szakembert találni nem éppen könnyű feladat.
A legtöbb könyvelő és könyvelő iroda egyáltalán nem foglalkozik ezzel a formával, vagy csak igen kevés KIVÁ-s céget könyvel. Sokan egyáltalán nem is ajánlják ezt ügyfeleiknek, mivel nem értenek hozzá, maguk sem tudják a megfelelő döntések meghozatalát kellően megalapozni.
Ennek oka, hogy az adónem viszonylag új, így a könyvelőknek egy eddig teljesen ismeretlen, új szemlélettel kellett megismerkedniük, és erre nem mindenki tudott vállalkozni – akár időhiány vagy éppen az adónem iránti érdeklődés hiánya miatt.
Nem elhanyagolható tényező a szoftverigény sem. Bár nem feltétlenül kell egy KIVÁ-s vállalkozás könyveléséhez új szoftvert vásárolni, de az egyedi paraméterezésű listák előállítása elengedhetetlen – ez további komplexitást szül és csökkenti azon szakemberek számát, akik szívesen foglalkoznak az adónemmel.
Ne feledd: Ahhoz, hogy helyes döntést tudjon hozni az adott vállalkozás, egyedi mérlegelésre van szükség. Azok a szakemberek, akik az utóbbi években erre az adónemre szakosodtak, kielégítő választ tudnak adni arra, hogy mikor és kinek éri meg erre az adózási formára áttérni.
Nagyon fontos tehát a személyes konzultáció, ahol a szakember és a vállalkozó közösen elemzi az előző minimum két év lezárt időszakát, pontos és megbízható számadatok birtokában. Elmaradhatatlan, hogy a vállalkozónak konkrét elképzelései legyenek a jövőre nézve is, fontos tudnia a vállalkozás következő két évben várható árbevételét, a foglalkoztatottak tervezett létszámát, és a részükre fizetendő bérek nagyságát.
Általánosan a kisvállalati adóról (2012. évi CXLVII. törvény)
Mi az a KIVA pontosan?
A KIVA lényegében egy egyszerűsített adónem, amely három másik, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki egyben.
Ezek:
- a szociális hozzájárulási adó,
- a szakképzési hozzájárulás, illetve
- a társasági adó.
Az első két adónem a foglalkoztatottak bére után fizetendő (a szociális hozzájárulási adó 2018-ban 19,5%, a szakképzési hozzájárulás 1,5% a bruttó munkabérek után), a társasági adó 9%, amelyet pedig a nyereség után kell fizetni.
A KIVA mértéke az adóalap 13%-a. Előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a béremelésre.
A KIVA mértéke az adóalap 13%-a. Előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a béremelésre.
Ezek alapján elmondhatjuk, hogy azoknak a vállalkozásoknak érdemes elgondolkozni az áttérésen, amelyek relatíve sok alkalmazottat és magasabb bérekkel foglalkoztatnak, illetve a személyi jellegű kifizetéseik (ilyenek a munkabér, a kifizetések a tulajdonosok felé, munkavállalóknak fizetett költségtérítések, segélyek, jutalmak, támogatások, végkielégítés és így tovább) és ezek adó- és járulékvonzata nagyobb, mint a vállalkozás adott évi Tao. szerint számított nyeresége.
A KIVA kedvező választás azoknak a gyorsan fejlődő vállalkozásoknak is, akik beruházásokra és a készletek növelésére nagyobb összegeket kívánnak fordítani.
A választásra jogosultak köre, a teljesség igénye nélkül:
- egyéni cég
- betéti társaság (Bt.)
- korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
- zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.)
- ügyvédi- és közjegyző iroda
2019-től már a bevételi értékhatár is megemelkedik, így az 1 milliárd forintot meg nem haladó árbevétellel rendelkező vállalkozások számára is megnyílt a lehetőség a KIVA választására.
Természetesen a választásnak is több feltétele van, ezeket most nem soroljuk fel, de személyes konzultáció keretében az egyeztetésük elengedhetetlen.
A KIVA-kötelezettség meghatározása
A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye. Vagyis az adott és kapott osztalék egyenlege, nyereség és veszteség egyenlege a tőkeműveleteknél, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összegével. (Ezeket a fentiekben részleteztük.)
A KIVA mértéke az adóalap 13%-a. Előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a béremelésre.
Módosító tételek az adóalap meghatározásánál, ezek a következők:
Adóalapot növeli:
- tőkekivonás (jegyzett tőke leszállítás)
- jóváhagyott, fizetendő osztalék (adóévi)
- a pénztár értékének tárgyévi növekménye (itt van egy mentesített érték is!)
- a Tao. törvényben meghatározott, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek
- bírságok, pótlékok
- a behajthatatlannak nem minősülő követelések elengedése
Az adóalapot csökkenti:
- tőkebevonás (jegyzett tőke emelés)
- kapott, járó osztalék bevételként elszámolt összege (adóévi)
- a pénztár értékének tárgyévi csökkenése (figyelembe véve a mentesített értéket is)
Figyelni kell a kapcsolt vállalkozások közt létrejött ügyletekre, különösen a szokásos piaci értéktől eltérő ellenérték megállapítására – ennek ideális kezelésére szintén javasoljuk a szakemberrel való konzultációt.
Az előző évek veszteségének felhasználhatósága is nagy könnyebbség a KIVA választása szempontjából. A veszteség elhatárolás módját és ütemét az erre specializálódott szakember (könyvelő) a legideálisabb módon tudja érvényesíteni a vállalkozásoknál.
Az adó bevallása, előleg, adófizetés:
- a KIVA éves elszámolású adó, évente egyszer, tárgyévet követő május 31-ig kell bevallani az erre rendszeresített nyomtatványon
- az adóelőleget az adózó negyedévente kell, hogy megállapítsa, bevallja, és megfizesse, a tárgynegyedévet követő 20-áig.
- az előleg az adóalap 13%-a
- az előlegek és az éves adókötelezettség különbözetét az éves bevallásban rendezni kell, az esetlegesen keletkező befizetést vagy visszaigénylést, adóévet követő május 31-ig kell teljesíteni, ill. igényelni.
Áttérés a kisvállalati adóra:
- az adóhatósághoz való bejelentést követő hónap első napjával létrejön az adóalanyiság (tehát nem kell megvárni az év végét, év közben is bármikor át lehet térni)
- az adóalanyiság létrejöttének napjával önálló üzleti év kezdődik
- aki a társasági adó alanyaként tér át a kisvállalati adóra, a Tao. törvény hatálya alól kikerül, és a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmaznia, záró bevallást kell benyújtania.
A KIVA választható a tevékenységét év közben kezdő – újonnan létrejövő – vállalkozás esetén is, ennek bejelentési szabályait fontos ismerni és betartani.
Látható, hogy egyáltalán nem egyszerű az adónem értelmezése. Fenti írásunk a teljesség igénye nélkül, tájékoztató jelleggel készült.
Ne feledd: Látható, hogy egyáltalán nem egyszerű az adónem értelmezése. Fenti írásunk a teljesség igénye nélkül, tájékoztató jelleggel készült.
Célja, hogy megkönnyítsük a dolgát azoknak a vállalkozásoknak, amelyek már tájékozódtak valamilyen formában ezen adózási forma előnyeiről, de még döntést nem sikerült hozniuk, nem kaptak kellő tájékoztatást, nem kaptak választ kérdéseikre.
Ha további kérdése van, lépjen velünk kapcsolatba és kérjen adótanácsadási időpontot. Irodánk 2019-től KIVÁ-ra specializálódott szolgáltatást is nyújt, így egészen biztosan segíteni tudunk a jó döntés meghozatalában.
Ismerje meg szolgáltatásainkat!
Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője
