Társaságiadó-változások, osztalékfizetés járulékterheinek változása, mikor éri meg az osztalékfizetés?

Magyarországon 1996 óta szabályozza törvény a társasági adót, melyet a tevékenységből származó jövedelem alapján fizet az az adózó, akinek tevékenysége jövedelem- illetve vagyonszerzésre irányul. A társasági adó célja az állami költségvetés bevételeinek biztosítása. 2019-től azonban megváltoztak a társasági adóra vonatkozó szabályok, és amellett, hogy néhány korábbi szankciót átszabtak, újakat is alkottak. Aktuális cikkünk a változások ismertetését és tisztázását tűzte ki céljául.

Mindenek előtt: mit kell tudni a társasági adózásról? (1996. évi LXXXI. törvény)

Egyáltalán mi a társasági adózás?

Az olyan vállalkozók által fizetett jövedelem- és nyereségadóról beszélünk, akik egyfelől a hatálya alá tartoznak, másfelől pedig nem választanak más (KATA, KIVA, EVA) adózási formát.

Lényegében tehát arról van szó, hogy minden olyan jövedelem után, amely jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló tevékenységből ered, az adózót terheli a társasági adófizetési kötelezettség. Ennek értelmében adóalanynak tekinthető a belföldi és külföldi illetékességű adózó, ellenben nem terheli adózási kötelezettség a magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat.

Ezzel kapcsolatban érdemes még megemlítenünk, hogy a belföldi illetőségű adózókra teljes körű adókötelezettség hárul (a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed), míg a külföldi illetűségűekre korlátozott (kizárólag a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki).

A társasági adó célja az állami költségvetés bevételeinek biztosítása, az EU-s szempontok érvényesítése, valamint a gazdasági társaságok adóztatása.

Mi alapján határozzák meg a társasági adót?

Az adó alapját az üzleti évi beszámoló által kimutatott, adózást megelőző eredményből kiindulva állapítják meg. Ehhez hozzászámítják a korrekciós tételeket. Adófizetési kötelezettség pozitív adóalap esetén áll fenn. Ennek mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka.

Az alapok összegzése után, lássuk, milyen változások lépnek érvénybe 2019-től a társasági adót illetően.

Új lehetőség: tao-csoportos adóalanyiság

Az Országgyűlés 2018. november 13-án elfogadott adócsomagjának értelmében 2019, január 1-től a társasági adó rendszerében is bevezetésre került a csoportos adóalanyiság választásának lehetősége. Az intézkedés elsősorban a lehetőséggel élő vállalkozások adminisztratív terheinek csökkententését célozza. Ez azonban csupán az egyik előnye, a másik, hogy jelentős adómegtakarítással is járhat, a társasági adó alap közös megállapítása révén.

Milyen vállalkozás felel meg a csoportos adóalanyiság követelményeinek?

Az első kritérium a határidőre vonatkozik. A társaságoknak ugyanis 2019. január 1. és 2019. január 15. között kell(ett) benyújtaniuk az Adóhatóság felé a csoportos adóalanyiság választására vonatkozó nyilatkozatot – legalábbis abban az esetben, ha ennek előnyeit már a 2019-es évben élvezni szeretnék. A határidő lejártával beérkező nyilatkozatok tehát legközelebb a 2020-as évre vonatkoztathatók.

FONTOS: A tao-csoport lényegében egy új lehetőség a cégcsoportos adótervezésre, amelynek köszönhetően a több társaságiadóalany-tagból egy olyan társasági adóalanyt képez, akinek az egyéni adóbevallások helyett csupán egyetlen csoportos bevallást kell benyújtania.

Fontos tudni, hogy a tao-csoportok tagjai kizárólag belföldi jogi személyek, illetve kapcsolt vállalkozások lehetnek. Esetünkben ez azt jelenti, hogy közvetve vagy közvetlenül legalább 75 százalékos többségi befolyásgyakorlásnak kell megvalósulnia.

Fogalmi elemek változása a tao-ban

A tavaly elfogadott módosítási javaslat több változást is magával hozott az adókedvezményekkel kapcsolatban.

Ilyen például az energiahatékonysági beruházás bevezetése, amely új kedvezményként van jelen a társasági adó rendszerében. Ez egy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás megvalósítása és üzemeltetése esetén érvényesíthető adókedvezmény, amely a 2017. január 1-je után megkezdett beruházásokkal kapcsolatban vehető igénybe.

ÚJDONSÁG: Új fogalomként megjelenik továbbá a munkahelyi óvoda fogalma is (a már korábban is létező munkahelyi bölcsőde mellett), amely fenntartási költsége a vállalkozás érdekében felmerülő költségként számolható el.

Valamint a már korábban is létező fejlesztési tartalék is változáson esett át. Az eddig érvényben lévő 500 millió forintos maximum összeg helyett ugyanis akár 10 milliárd forintot is elhelyezhetünk a fejlesztési tartalékban. Egészen pontosan arról van szó, hogy az adózás előtti eredmény 50 százalékát, de maximum 10 milliárd forintot helyezhetünk el a tartalékban.

Adókedvezmények utólagos érvényesítése önellenőrzéssel

A 2019-es változások egyik legfontosabbika, hogy ezentúl önellenőrzéssel is módunkban áll utólag érvényesíteni adókedvezményünket. Ez eddig csak az adott évi bevallásban volt érvényesíthető. A korábbi gyakorlat szerint tehát, aki elfelejtette érvényesíteni az adókedvezményét, utólag ezt már nem tehette meg, hiszen a bevallás beadási határideje utáni, adókedvezmények érvényesítésére vonatkozó önellenőrzés nem volt lehetséges.

Feltöltési kötelezettség szankciójának enyhítése

Az 1996. évi LXXXI. törvény szerint minden kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó, illetve az a külföldi vállalkozó, akinek az adóévet megelőző adóévben éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, feltöltésre kötelezett.

A korábbi jogszabályok szerint, amennyiben az adózó a jelzett határidőig nem fizette meg az adóelőleg összegének legalább 90 százalékát, büntetésre számíthatott. Az adózó mulasztása ugyanis ebben az esetben a befizetett előleg és az adóévi adó 90 százalékának különbözete után, 20 százalékig terjedő mulasztási bírsággal volt szankcionálható.

A büntetést az új társasági adóra vonatkozó szabályok sem törölték el, azonban 20 százalékról 10 százalékra csökkentették.

Osztalék adózásának változása, milyen jövedelem mellett éri meg?

A 2019-től érvénybe lépő változásokat megelőzően az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót (szja) és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) kellett fizetni. Az eho fizetése opcionális volt, vagyis az évi 450 000 forintos felső határ felett már nem kellett megfizetni. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy ha a magánszemély az adott jövedelmei után összevontan, éves szinten megfizette a 450 000 forintos egészségbiztosítási járulékot, ehot már nem kellett fizetnie az osztalék után.

A törvény változása értelmében azonban 2019-től annak a magánszemélynek, akinek az összevont jövedelme éves szinten meghaladja a minimálbér huszonnégyszeresét – idén a 3.576.000 Ft-ot –, annak az osztalék után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie.

Az ezt a határt el nem érőknek pedig ezenfelül 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) is. Ez alapján kimondható, hogy a törvény leginkább a magas keresetűeknek kedvez.

A fenti anyag bár tájékoztató jellegű, már ebből is látható, hogy mennyire komplikált és időigényes eligazodni az adózás ingoványos talaján. A cikk elkészítésével az volt a célunk, hogy azokat a vállalkozókat segítsük, akik valamilyen formában már tájékozódtak a kérdést illetően, de még így sem teljes számukra a kép.

Amennyiben további kérdések merülnek fel, lépjen velünk kapcsolatba és kérjen adótanácsadási időpontot. Munkatársaink ugyanis egészen biztosan tudják önt segíteni a legjobb döntés meghozatalában.

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője