Vállalkozni szeretnék, de félek az adózástól (Induló tippek kezdő vállalkozóknak)

Nem mindenkinek felel meg az alkalmazotti lét. Bizony sokan vannak – és tapasztalataink szerint egyre többen lesznek – azok, akik a megélhetésüket saját vállalkozásukon keresztül szeretnék biztosítani. Ehhez azonban tisztában kell lennünk olyan adózási és könyvelési szabályokkal is, amelyet bizony nem az anyatejjel szívtunk magunkba.

Aktuális cikkünk azoknak segít, akik vállalkoznának, de nem tudják, pontosan melyik vállalkozási forma a legideálisabb számukra.

Vállalkozni szeretnék, mik a lehetőségeim?

Vállalkozás indítás előtt, értelemszerűen, az a legfontosabb kérdés, hogy melyiket érdemes választanunk az egyes vállalkozási formák közül. Ezzel kapcsolatban az alábbi szempontok alapján kezdhetjük meg a vizsgálódást:

  • Mi lesz a vállalkozás fő tevékenysége – szeretnénk-e nyitni más területek felé is a későbbiekben?
  • Melyik vállalkozástípus illik a választott tevékenységhez?
  • Mennyi bevétellel és költséggel számolhatunk a vállalkozást illetően?
  • Mekkora összeget tudunk induláskor befektetni?
  • Egyedül vállalkoznánk, vagy másokkal együtt fognánk bele valamibe?

Ez az az öt alapvető szempont, amelyet ebben a cikkben is részletezünk. Ha azonban biztosak akarunk lenni a döntésünkben, ennél mélyebbre érdemes ásnunk a témában. Ehhez pedig mindenképpen ajánlott szakértői segítséget kérni.

Azonban ezt megelőzően is nyugodtan tájékozódhatunk a lehetőségeinkről, hogy egy esetleges tanácsadásra már a lehető legkonkrétabb elképzeléseinkkel érkezhessünk meg.

Ebben szeretnénk hatékony segítséget nyújtani ebben a cikkben.

Milyen vállalkozási formák közül választhatunk – és mi alapján döntsünk közöttük?

Magyarországon minden kezdő vállalkozó találkozik azzal a helyzettel, amikor el kell döntenie, hogy egyéni vállalkozóként akar tevékenykedni, vagy valamilyen társas vállalkozási formát választ inkább.

Alapvetően három fő lehetőség közül kell választanunk, mielőtt vállalkozásba kezdünk:

  • egyéni vállalkozás,
  • bt., vagyis betéti társaság,
  • illetve kft., azaz korlátolt felelősségű társaság.

De mégis mi alapján érdemes választanunk ezek közül?

Ezt érdemes tudnunk az egyéni vállalkozásról

Az egyéni vállalkozás azok számára kitűnő lehetőség, akik éppen kipróbálnák magukat egy adott területen, de még nem biztosak abban, hogy az ötletükből hosszú távon is fenntartható vállalkozás születhet. De akkor is biztos alternatív megoldás, ha tőkehiány miatt nem tudunk kft.-t alapítani.

Legfőbb előnye, hogy gyakorlatilag ingyen elindítható. Első lépésként egy Ügyfélkapu regisztrációra van szükség. Ezt követően el kell dönteni, hogy hol lesz a cég székhelye. Erre a célra olyan ingatlant jelenthetünk be, mely saját tulajdonunkban áll, vagy a lakás tulajdonosa/haszonélvezője hozzájárul ahhoz, hogy az cégünk székhelyéül szolgáljon. (Ez akkor is igaz, ha bár a lakásnak mi vagyunk a tulajdonosai, de más a haszonélvezője.)

Ezután azt kell eldöntenünk, milyen tevékenységeket szeretnénk folytatni egyéni vállalkozóként. Az ehhez tartozó teáor kódokról is érdemes előre értesülnünk, azt pedig különös alapossággal meg kell vizsgálnunk, hogy mely tevékenységek engedélykötelesek, ezeket ugyanis kizárólag valamilyen végzettséggel vagy hivatalos engedéllyel végezhetjük.

A továbbiakban dönthetünk az alanyi adómentességről is. Ez kimondottan kezdő vállalkozók számára ideális, hiszen évi 12 millió forintnyi bevétel esetén nincs bevallási, illetve áfa fizetési kötelezettségünk sem.

Ugyanekkor határozhatunk arról is, hogy katás (Kisadózó Vállalkozás Tételes Adója) vállalkozást szeretnénk-e indítani. Ez azért ideális kezdő vállalkozók számára, mert 12 millió forint bevétel alatt a járulékokat kiválthatjuk a havi 50 ezer forintos (főállású vállalkozó esetén), illetve havi 25 ezer forintos (min. heti 36 órás munkaviszony mellett, vagy diákként) adó megfizetésével.

Ha ezzel megvagyunk, már csak a székhelyként szereplő település önkormányzatánál kell bejelentkeznünk az iparűzési adó alá – melyről egyrészt az 1990. évi C. törvény a helyi adókról, másrészt az adott önkormányzatok rendeletei határoznak.

A számlázással sem kell sokat bajlódni, hiszen az egyszerű papíralapú számla is megfelel, illetve az automatikus számlázó szoftverek (pl. szamlazz.hu) is remek lehetőséget biztosítanak.

Sokan azt hiszik azonban, hogy mivel az egyéni vállalkozók adózási metódusai viszonylag egyszerűbbek, mint a társasági adózás, már nincs is szükségük könyvelőre. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, miért is van szüksége például egy katás vállalkozónak (is) könyvelőre.

Ha pedig segítségre van szüksége, szakembereink katás vállalkozók számára is hatékony segítséget nyújtanak – könyvelés, illetve tanácsadás formájában egyaránt.

Mit takar a betéti társaság megnevezés?

A bt. (betéti társaság) leginkább az olyan kisebb családi vállalkozások számára jó lehetőség, amelyeknek viszonylag alacsony tőkeigényük van (hiszen a törvény nem határoz meg kötelező alapítási tőkét a bt. esetében), és a tevékenységek sem járnak túl magas (anyagi) kockázattal. Sőt, a betéti társaság vagyona állhat kizárólag nem pénzbeli betétből (úgynevezett apportból) – pl. számítógép, gépjármű, vagy egyéb, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges ingóságból – is.

Megalapításához csupán egy bel- és egy kültag szükséges. A beltag teljes vagyonával felel a vállalkozás kötelezettségeiért, míg a kültag csak a cégbe befektetett vagyona mértékéig tartozik felelősséggel annak működéséért. 

A kata megjelenése óta némiképp emelkedett a betéti társaságok népszerűsége. Ezek a vállalkozások ugyanis dönthetnek a kata adózás mellett, és alanyi áfamentes státuszra is jogosultak. Ehhez azonban a társaságnak legalább egy fő kisadózót be kell jelentenie.

Ha ez megtörténik, a kisadózó vállalkozások mentesülnek az alábbiak alól:

  • a vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, valamint bevallása és megfizetése;
  • az szja és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.

Dönthetünk továbbá úgy, hogy betéti társaságként egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá akarunk tartozni. (Már amennyiben cégünk megfelel az ezzel kapcsolatos előírásoknak.)

Az eva alapját az adóévben megszerzett összes bevétel törvényben meghatározott korrekciós tételekkel módosított összege képezi. Az adó mértéke jelenleg 37 százalék, egészen addig, amíg a bevétel és az összes bevételt növelő összeg együttesen túl nem lépi a 30 millió forintot, ebben az esetben ugyanis 50 százalékra módosul az eva mértéke.

A nyereségesség és a veszteség elosztása a tagok vagyoni hozzájárulása alapján oszlik meg – kivéve abban az esetben, ha erről szerződésben nem állapodtunk meg másképpen.

Fontos megjegyeznünk, hogy a betéti társaság alapítása ügyvédi közreműködést igényel. 

Kiknek éri meg Kft.-t alapítaniuk?

Egy Korlátolt Felelősségű Társaságban (vagyis kft.-ben) jellemzően több tag tevékenykedik, de alapíthatunk akár egyszemélyes kft.-t is. Többek között azért örvend nagy népszerűségnek, mert – ahogyan arról a neve is árulkodik, a cég tevékenységeiért, kötelezettségeiért nem felelünk a teljes vagyonunkkal.

A legtöbb esetben üzleti partnerek együttműködéséből születik a kft., és a legtöbb esetben a nagyobb beruházást igénylő, viszonylag nagy forgalommal működő vállalkozások számára lehet ideális.

FONTOS: A törzstőkét egyébként a törzsbetétek (tagok vagyoni hozzájárulása) összege adja. Egy tag egy törzsbetéttel rendelkezhet, amelynek összege legalább 100 000 forint kell legyen, a törzstőke pedig nem lehet kevesebb, mint 3 000 000 forint.

Természetesen kft.-ként is adózhatunk – ugyanazokkal a feltételekkel, mint bt. esetén –, de akár kisvállalati adót (KIVA) is választhatunk. Ez utóbbi részleteiről ebben a cikkben írtunk.Fontos továbbá megjegyeznünk, hogy a betéti társasághoz hasonlóan a kft. törzstőkéje is képződhet apportból – bár csak részben, ugyanis bizonyos mértékű pénzbeli tőke megléte is szükséges.

Ha pedig cégével ezen adózási forma mellett döntenek, szakértőink a KIVA-val kapcsolatban is szívesen segítenek.

Tehát milyen vállalkozást érdemes alapítanom?

FONTOS: Összességében tehát az mondható el, hogy a kezdő vállalkozások az egyéni vállalkozási formával járnak jól, a komolyabb tőkeigényű, illetve magasabb forgalomra számító cégeknek pedig kft.-t érdemes alapítaniuk.

A kisebb cégek (pl. családi vállalkozások) gondolkodhatnak bt. alapításán, amely népszerűségét a kata megjelenése némiképp emelte – pedig korábban igen komoly csökkenésnek indult.

És még egy fontos tipp, 2019-től már kizárólag cégkapun keresztül intézhetjük vállalkozásunkkal kapcsolatos adóügyeinket. Ezért érdemes tisztában lenni azzal, pontosan hogyan is működik a cégkapu.

Amennyiben hasznosnak találta cikkünket, ossza meg vállalkozó – vagy vállalkozni vágyó – ismerőseivel, hogy számukra se okozhasson problémát eldönteni, pontosan milyen formában érdemes vállalkozniuk – és ez milyen kötelezettségekkel és előnyökkel jár.

Regisztrált Mérlegképes Könyvelő
2003 óta könyvelő és 2007 óta a K&K Consulting Könyvelő Iroda ügyvezetője